Ivóvíz és rákkockázat
Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális daganatok kockázatát – állapították meg a dániai Aarhusi Egyetem kutatói.
- A túlfeldolgozott élelmiszerek fogyasztása rákkockázattal járhat
- Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését
- A gyakori krónikus betegségek összesített hatása a rákincidenciára
- Az éjszakai műszak húsz százalékkal növeli a rákkockázatot
- Diabétesz és elhízás talaján kialakuló karcinómák
- Kalcium és rákkockázat
A témában végzett eddigi legnagyobb és legrészletesebb tanulmány keretében kimutatták, hogy az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiségnél jóval alacsonyabb érték esetén is fennáll a kockázat.
Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői 2,7 millió dán állampolgár egészségi állapotát követték figyelemmel 1978 és 2011 között. A szakemberek több mint 200 ezer ivóvízminta elemzésével megnézték, hogy az alanyok mennyi nitrátnak voltak kitéve a lakóhelyükön, majd ezt az adatot összevetették a Dániában diagnosztizált rákos megbetegedésekkel.
"Évente nagyjából ötezer dán embernél állapítanak meg kolorektális rákot, amelynek hátterében számos ok állhat. Tanulmányunk szerint az ivóvízben lévő nitrát lehet ezek közül az egyik" – mondta Jörg Schullehner, az Aarhusi Egyetem közegészségügyi intézetének doktorandusza. Hozzátette: "a tanulmányukban a legmagasabb nitráttartalmú – literenként több mint 9,3 milligramm – ivóvizet fogyasztók körében 15 százalékkal magasabb volt a kolorektális rák kockázata, mint azoknál, akik a legalacsonyabb nitráttartalmú – literenként kevesebb mint 1,3 milligramm – ivóvizet itták. Az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiség 50 milligramm literenként, ám a kolorektális rák fokozott kockázata már literenként 4 milligrammnyi nitrát esetén is szemmel látható volt.
Dániában és az Európai Unió többi országában a vízminőségre vonatkozó előírások eleget tesznek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, amelyek az úgynevezett kék csecsemő (blue baby) szindróma eseteinek megakadályozását szolgálják.
A mostani tanulmány megerősítette a kutatók gyanúját, miszerint a nitrát fokozza a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát, amely a jelek szerint tovább növekszik, ha a nitrát rákkeltő nitrozo-vegyületekké – nitrózaminokká – alakul át a szervezetben.
"A tanulmányunk konklúziója egybecseng több másik nemzetközi kutatás eredményeivel, ami azt jelzi, hogy a ivóvíz megengedett nitrát mennyiségére vonatkozó előírásokat módosítani kell az egészségre gyakorolt krónikus, és nem csupán a kék csecsemő szindrómához hasonló akut hatások kivédése érdekében" – húzta alá Torben Sigsgaard, az egyetem professzora.
Kutatások szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a Dániában élő emberek többségét ellátó vízművekben a nitrátkoncentráció. A szakemberek szerint manapság elsősorban a magánkézben lévő, kisebb ivóvízforrásokat érinti a probléma.
A kolorektális rák Dániában az egyik, míg globálisan nézve a harmadik leggyakoribb ráktípus.
