Kutatási jelentés a magyarországi otthoni hospice ellátásról
Szöllősi Melinda kutatást készített a hazai otthoni hospice ellátás politikai gazdaságtanáról, ami az ELTE honlapján olvasható.
- A palliatív szemlélet nem pesszimizmus, hanem a legteljesebb humanizmus
- Miért nem szabadna tabuként kezelnünk az életvégi tervezést? (Bővítve!)
- Erősíti az otthoni hospice-palliatív ellátást a Magyar Hospice Alapítvány
- Felmérték a hospice-ellátás társadalmi megítélését
- Méltó élet a legnehezebb időszakban
Magyarország a kórházi halálozások arányában a legrosszabb helyen áll az OECD 2025-ös rangsorában, ami az életvégi ellátás súlyos rendszerszintű problémáira utal. A kutatás adminisztratív adatok (KSH, NEAK, szolgáltatói kötelező beszámolók) elemzésével vizsgálja az otthoni hospice ellátórendszert politikai gazdaságtani keretben.
Az eredmények szerint naponta átlagosan 140 haláleset történik hazánkban hospice szükséglettel, ebből csak 11 beteg részesül otthoni hospice ellátásban, közülük pedig mindössze 5 fő kap ellátást olyan szolgáltatótól, ahol rendelkezésre áll a jogszabályban előírt teljes szakmai team – állapítja meg Szöllősi Melinda, az ELTE Szociológia Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika Program doktorjelöltjének új kutatási jelentése.
A jelentés azonnali jogalkotást és plusz finanszírozást nem igénylő beavatkozásokat javasol: egy rapid benchmarking folyamatot, valamint az egyedi ellátási naplók kötelező EESZT-feltöltését, lehetőleg a háziorvos közreműködésével. A szerző hangsúlyozza, hogy ezek a "soft" kormányzási eszközök a rendszert rövid idő alatt a hozzáférés és minőség javulása felé tolják.
Az elemzés ITT olvasható
