Különböző módszerekkel különböző agyi előnyök
Míg a kognitív tréning az agy végrehajtó funkcióit, az aerobik edzés a memóriát javítja. Egy dél-amerikai pszichedelikus szer, az ayahuasca pedig az őssejtek neuronná érését serkenti.
A The University of Texas agykutató központjának vizsgálatai szerint, amelyek eredményét a Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban publikálták, különböző módszerekkel különböző agyi előnyöket lehet elérni (Distinct Brain and Behavioral Benefits from Cognitive vs. Physical Training: A Randomized Trial in Aging Adults). A vizsgálati alanyok: egészséges, ülő életmódot folytató, idősödő emberek, akik 12 hetes kognitív tréningen vettek részt, a 3 hónap elteltével pozitív változást mutattak agyi végrehajtó funkcióikban, továbbá teljes agyi véráramlásuk 7,9%-os növekedése is kimutatható volt (ezek a változások a kontollcsoportként használt másik csoportnál nem jelentkeztek). A másik csoport aerobik edzésprogramban vett részt, és tagjai az azonnali és a 12 hetes programot követő memóriatesztekben is jobban teljesítettek, mint a kontrollcsoport tagjai. Mint Sandra Bond Chapman, a tanulmány utolsó szerzője kifejti, randomizált vizsgálatuk az első olyan fMRI-s a kutatás, ami agyi véráramlási és cerebrovaszkuláris reaktivitási adatokat hasonlít össze.
A legtöbb nem demens felnőtt, ahogy öregszik, lassú, folyamatos és szignifikáns agyi változásokat tapasztal, különösen a memóriával és a végrehajtó funkciókkal – amilyen pl. a tervezés és a problémamegoldás – kapcsolatos területeken. Húszas életéveinktől kezdődően évtizedenként 1-2%-kal csökken agyunk teljes vérátáramlása. A kognitív tréningben részesülő csoport tagjainak ezzel szemben átlagosan 8%-kal nőtt az agyi vérátáramlása a 3 hónapos tréning végére, azaz, teszi hozzá Chapman, ebből a szempontból több évtizednyit fiatalodott az agyuk. Az agyi vérátáramlás ugyanis egyenesen aránylik az idegrendszer egészségi állapotával, magyarázza a neurológus.
A vizsgálatban 36, 56 és 75 év közötti felnőtt vett részt, akik vagy a kognitív vagy a fizikai tréning csoportba kerültek, majd 12 héten át heti három órát gyakoroltak. Neurokognitív, fiziológiai és fMRI adataikat a tréning előtt, alatt és után is rögzítették. A stratégiára fókuszáló kognitív tréning három végrehajtó funkciót edzett: stratégiai figyelem (az agyi erőforrások prioritizálása); integratív gondolkodás (mélyebb szintű információ-szintetizálás) és innováció (a folyékony gondolkodás bátorítása, különböző perspektívák találása, problémamegoldás). A fizikai tréning heti három, 60 perces edzésből állt, 5-5 perces bemelegítéssel és lazítással, közte futószalagon sétálással vagy szobabiciklizéssel, aminek során a maximális szívritmus 50-75%-ának folyamatos fenntartására törekedtek.
A kutatók szerint az emberek általában csak azzal vannak tisztában, hogy a memóriájuk romlik az öregedés során, de azt nem tudják, hogy a döntéshozatali vagy az információ-szintetizáló képességük is hanyatlik a korral, így azok edzésére is szükség van. Mint a vizsgálat eredménye bizonyítja, lehetséges is ezen képességek romlásának megelőzése, illetve visszafordítása.
Chapman és munkatársai szerint a kognitív fókuszálás maga felelős az agyi áramlás növekedéséért. Bár a fizikai tréning csoportban nem nőtt a teljes agyi áramlás, azokban a csoporttagokban, akiknek javult a memóriájuk, fokozódott a hippokampusz keringése (ez az agyterület különösen fogékony az öregedés és a demencia káros hatásaira). A kutatók szerint eredményük is azt támasztja alá, hogy az egészséges agyi működés megőrzéséhez a testet és az elmét egyaránt edzeni kell.
Egy másik vizsgálatban a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a brit Beckley Alapítvány munkatársai felnőtt egerek agyából izolált őssejteket bírtak osztódásra és arra, hogy idegsejtekké differenciálódjanak. A kutatók a neurogenezis kiváltására, illetve támogatására az Amazonas menti indiánok által használt ayahusca nevű, hallucinogén hatású növényi főzet két alkotórészét – harmin és tetrahidroharmin – használták. Jordi Riba és munkatársai eredményeikről az Amszterdamban megrendezett nemzetközi pszichedelikus tudományos konferencián számoltak be (pdf), és mint elmondták, reményeik szerint a molekulákból többek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítását szolgáló gyógyszerek állíthatók elő.
A korábbi dogma, miszerint a felnőtt korban már nem keletkeznek új neuronok, az 1990-es években dőlt meg, amikor kimutatták, hogy lassú tempóban bár, de két agyterületen, a kamrák körül és a hippokampuszban az egész élet során jönnek létre új idegsejtek. Az ayahuascát, amiről most bebizonyosodott, hogy in vivo serkenti neurogenezist, a dél-amerikai sámánok évszázadok óta használják gyógyítási és spirituális célból, tette hozzá a spanyol farmakológus.
