Kudarcba fulladt kísérlet
2006. szeptember 01. 00:00
Magyarországon a nemzetközi gyakorlat alapján ellátásszervezők bevonásával ugyan megkísérelték szigorúbban szabályozni a betegutakat, az Irányított Betegellátási Modellkísérlet (IBM) – később Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) – azonban kudarcba fulladt. Az 1999-ben hatpárti egyetértéssel elindult rendszerben a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása mellett, strukturális változtatások nélkül tették érdekeltté az ellátásszervezőket a lakosság egészségi állapotának javításában.
Tavaly már kétmillió ember ellátása zajlott az IBR keretei között, gyakorlatilag azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2005 márciusban készült jelentése – melynek végső következtetése az volt, hogy a modellkísérlet változatlan formában nem folytatható tovább – az IBR félresöprését jelentette. Az ÁSZ ugyanis egyebek mellett megállapította, hogy bár a rendszernek az egészségügyben rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása volt a célja, a kiadások csökkentése helyett éppen többletköltséget termel. A szervezet azt is kifogásolta, hogy a program célját jogszabályban nem határozták meg, hiányos volt szakmai és pénzügyi megalapozottsága, nem jelölték meg a bevezetésétől várt eredményeket és az értékelésükhöz szükséges módszereket sem.
A szaktárca végül úgy döntött, hogy az IBR bár megmarad, nem bővül tovább, s elvonják az ellátásszervezőktől a megelőzésre kapott forrásokat.
Kiderült, hogy az irányított betegellátásban a terápiás költségeken nem, csupán a szervezés racionalizálása révén lehet spórolni. A rendszer ettől függetlenül számos előnnyel is rendelkezett. Egyrészt szorosabb kapcsolatot teremtett a háziorvosok, valamint a járó- és fekvőbeteg-ellátás között, s több olyan szakmai irányelvet, protokollt is alkalmaztak, amelyek később országosan is kiterjesztett a szaktárca. Az ÁSZ is pozitív változásnak tartotta, hogy mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, mind az ellátásszervezőknél olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek értékelése és hasznosítása fontos az egészségügyi ellátás egészében, és felhasználhatók a másfél évtizede halogatott átalakításai koncepcióhoz is.
Tavaly már kétmillió ember ellátása zajlott az IBR keretei között, gyakorlatilag azonban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2005 márciusban készült jelentése – melynek végső következtetése az volt, hogy a modellkísérlet változatlan formában nem folytatható tovább – az IBR félresöprését jelentette. Az ÁSZ ugyanis egyebek mellett megállapította, hogy bár a rendszernek az egészségügyben rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása volt a célja, a kiadások csökkentése helyett éppen többletköltséget termel. A szervezet azt is kifogásolta, hogy a program célját jogszabályban nem határozták meg, hiányos volt szakmai és pénzügyi megalapozottsága, nem jelölték meg a bevezetésétől várt eredményeket és az értékelésükhöz szükséges módszereket sem.
A szaktárca végül úgy döntött, hogy az IBR bár megmarad, nem bővül tovább, s elvonják az ellátásszervezőktől a megelőzésre kapott forrásokat.
Kiderült, hogy az irányított betegellátásban a terápiás költségeken nem, csupán a szervezés racionalizálása révén lehet spórolni. A rendszer ettől függetlenül számos előnnyel is rendelkezett. Egyrészt szorosabb kapcsolatot teremtett a háziorvosok, valamint a járó- és fekvőbeteg-ellátás között, s több olyan szakmai irányelvet, protokollt is alkalmaztak, amelyek később országosan is kiterjesztett a szaktárca. Az ÁSZ is pozitív változásnak tartotta, hogy mind az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, mind az ellátásszervezőknél olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek értékelése és hasznosítása fontos az egészségügyi ellátás egészében, és felhasználhatók a másfél évtizede halogatott átalakításai koncepcióhoz is.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
