Koszovó: egyre több a háziorvos

  A képzés terén elért eredmények ellenére Koszovóban még mindig nem teljes a háziorvosi rendszer, amelyet 1999-ben, a háború után kezdtek kiépíteni. A háziorvosok képzését az Európai Közösség Humanitárius Hivatala támogatta: száz jelentkező részvételével kétéves továbbképző tanfolyamot tartottak, majd koszovói orvosprofesszorok és külföldi háziorvosok vezetésével huszonegyen tettek a háziorvosok továbbképzésére jogosító vizsgát (Master of Science, MSc). Ezt követően létrejött Koszovóban az első háziorvosképző központ, ez felel a háziorvosok képzéséért és továbbképzéséért, a medikusok oktatásáért – olvasható a többi közt a BMJ kelet-közép-európai rendszereket összevető, 2005. júniusi számában.
  Az alapellátás biztosításáért az önkormányzatok felelősek, így ezen a téren nagyok az országon belüli különbségek. Nem mindenki regisztrált még orvosánál, akadozik a számítógépes adatbázis feltöltése. Az etnikai feszültségek súlyos gondot okoznak: a szerbek az albánoktól független egészségügyi hálózatot építettek ki. Mitrovica szerbek lakta részén például szerb kórház működik, az ott lakó albánok ezért Pristinába járnak kezelésre, műtétre. Az alacsony orvosi fizetések (200 euró havonta) ugyancsak problémát jelentenek – a legtöbb háziorvosnak ezért van másodállása, magánrendelése is.
  A háziorvosképzés miatt feszültségek jelentek meg az egészségügyi rendszerben. Mert bár a betegek többségét most is kórházba küldik (négyötödüket feleslegesen), a kórházi orvosok egy része mégis úgy érzi, konkurenciát jelent számára a jól képzett háziorvos. A nehézségek ellenére az elmúlt években létrejött a Koszovói Háziorvosok Szövetsége, az egészségügyi miniszter egy volt háziorvos lett, s fokozzák az alapellátás támogatását.