hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

 

Koronavírus: 10 napon belül kiderül, hogy sikerül-e megfékezni

Az emberiség sokat tesz azért, hogy mind gyakoribbak legyenek az olyan járványok, mint a mostani – mondja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a Népszavának.

A kutató számára volt valami váratlan ebben a járványban?

Semmi. Minden kutató, aki ezzel foglalkozik, számít újabb és újabb pandémiákra. Ezekből egyre gyakrabban és egyre több lesz. Most nemcsak a koronavírusokra gondolok, hanem valamennyi úgynevezett felbukkanó fertőző betegségre. Ilyen állatról emberre átkerülő vírus például az Afrikában jelenleg is járványt okozó Ebola is.

Pedig mintha egyszer már legyőztük volna a nagy pandémiákat.

Attól függ melyikről beszélünk. A felbukkanó fertőző betegségek kórokozói – és a koronavírus is ilyen –, ott vannak valahol az állatvilágban, az erdőkben, a barlangokban. És ahogy az egyre több ember egyre nagyobb teret foglal el a bolygón, a kórokozók gazdaváltásai is egyre sűrűbbek lesznek. Például az afrikai ebola járványok is egyre gyakoribbak. Koronavírus-járványból is a mostani a harmadik, amit az emberiség elszenved. A témában kutatók számára az sem meglepő, hogy Ázsiából indult. Afrika mellett ez az a gócpont, ahol a legintenzívebb az emberi térnyerés, a városok növekedése, a környezet pusztítása. Ezek a klímaváltozással együtt olyan egymásra ható tényezők, amik kedvező körülményeket teremtenek az új vírusok okozta járványok kitörésének.

Mi kell ahhoz, hogy egy állati vírus „átugorjon” az emberre? Az embernek kell ehhez bármit tennie, vagy a vírussal történik valami váratlan?

Az első lépés az emberré, aki egyre többet érintkezik a vírushordozó állatokkal. A másik feltétel, hogy kellenek olyan vírusok, amikben megvan ez a potenciál, az átlépés képessége. A denevérekben élő koronavírusok például ilyenek. Azokról évek óta ismert, hogy mely variánsaik képesek olyan genetikai változásokra, amelyek már az emberre is veszélyesek. Ezek tízezer éve léteznek a barlangokban, régen szert tettek ilyen gazdaváltási képességre, de amíg ott maradtak, addig nem tört ki járvány. Csakhogy most megfogják ezeket a denevéreket, kiviszik a piacra, érintkeznek azokkal. Ezzel pedig egyre sűrűbben és intenzívebben megteremtődik a lehetősége annak, hogy megjelenjenek az emberben is. (...)

Említette a klímaváltozást: emiatt arra is számíthatunk, hogy a melegebb égövi állatok egyre északabbra költöznek Európában. Ez a jelenség is hozhat hasonló járványokat, mint most a koronavírus?

A válaszom egy nagy igen. Sőt már látjuk is ezeket a tendenciákat. Például a krími-kongói vérzéses láz terjedése egy jó példa a klímaváltozásra. A kórt terjesztő kullancsok szépen nyomulnak északra, így tíz-húsz éven belül ez nálunk is egy olyan általános betegség lesz, mint a szezonálisan már minden évben jelentkező nyugat-nílusi vírus.

Mi lesz a következő állat, amiről esetleg átkerülhet emberre egy vírus?

Ezt nehéz megmondani, de van több fókuszban lévő csoport. Most a denevér van épp terítéken, de beszélhetnénk rágcsálókról, szúnyogokról is, bármi lehet. (...)

A teljes interjú a Népszava Online-on

(forrás: Népszava Online)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink