Kormányzati innováció: jöhet a kancellári hivatal, a magisztrátus, meg a konzisztórium is
A kancellárrendszer bevezetésével nem ért véget az egyetemek vezetési rendszerének felforgatása – derül ki Palkovics László államtitkár az MNO-nak adott interjújából.
Palkovics László felsőoktatási és tudománypolitikai államtitkár a kormány felsőoktatási stratégiájáról szólva említette azt is, hogy a szaktisztítás a gazdálkodási, a marketing- és a turizmusképzéseket érintheti leginkább, orvosból, mérnökből és pedagógusból pedig még több hallgatót képeznének, de itt most itt azt a részt idézzük, amiből kitűnik a kormány még több befolyást akar az intézmények stratégiai döntéseire, sőt még a rektorválasztásra is:
– Központi kancellári hivatal életre hívását is felveti a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű ágazati reformcsomag. Miféle testület lenne ez?
– Az elkészült stratégiai vitaanyag hosszú távú terveket tartalmaz egészen 2030-ig, tehát még nincs arról szó, hogy biztosan létrejön ez a hivatal. Egyelőre csak megvizsgáljuk, hogy a kancellárok munkájának összehangolása és irányítása igényel-e egyáltalán önálló hivatalt. Az elképzelés egyébként az lenne, hogy néhány éven belül az ő munkájukat ne az államtitkárság fogja össze, hanem egy önálló kancellári hivatal.
– Más új testületek létrehozását is felveti a stratégia. Az intézményirányításban új szervezeti egységként jönne létre a magisztrátus és a konzisztórium. Ezek szerint a rektor, a kancellár és a szenátusi testület még együttesen sem jelent elég garanciát arra, hogy alapos döntések szülessenek?
– A szenátus önkormányzati módon választott testület, ez hozza meg az összes fontos döntést. A fenntartó képviselője ugyanakkor nincs jelen ebben a szervezetben, illetve most a kancellár személyében egy fő bekerül. A kormány tervei arról szólnának, hogy a szenátusi funkció mellett jöjjön létre egy, fenntartó által kijelölt emberekből létrehozott testület is. Ez lenne a konzisztórium, amelyet nagyjából úgy kell elképzelni, mint a vállalatok életében a gazdasági tanácsokat. Olyan megkérdőjelezhetetlen tekintélyű külső szakembereket tömörítő szervezet lenne, amely az intézmény életét komolyan befolyásoló döntésekbe szólhatna bele.
– Elsősorban gazdálkodási döntésekbe?
– Olyasmikbe, ami meghatározó változást jelent. Idetartozhatnak értelemszerűen az egyetem vagy főiskola költségvetésével, az intézmény fejlesztési stratégiájával kapcsolatos kérdések, de a rektor személyének kiválasztása és a jelentős működési átalakítások esetén is indokolt lehet, hogy a konzisztórium is megvitassa a terveket a döntéshozatal előtt. Ez a modell Európa-szerte több helyen, például Németországban sikeresen működik. A másik említett testület, a magisztrátus pedig gyakorlatilag a rektori tanácsot jelenti, ez inkább elnevezésében új – olvasható az mno.hu-n.
