Kormányirányítással államosít Tarlós
Jogilag is aggályos lehet a fővárosi kórházak államosítását célzó, Tarlós István főpolgármester nevét viselő előterjesztés melléklete - írja a Népszava.
Eszerint az átadás-átvétel előkészítése és folyamata során a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő 12 kórház vezetőjének beszámolási és engedélyeztetési kötelezettsége lesz a kormány háttérintézményeként működő Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) felé.
A nemrég létrehozott, ám az egészségügyi kormányzásban hamarosan szinte korlátlan hatalomhoz jutó szervezet akár még az intézmények beszerzéseit, vagy akár a dolgozói kinevezéseket is "kontrollálhatja" majd. A közgyűlés szerdán dönthet a kórházak állami kézbe adásáról.
Nem esik szó anyagi ellentételezésről a 12 fővárosi önkormányzati tulajdonú kórház államosítását lehetővé tevő, Tarlós István főpolgármester nevével fémjelzett előterjesztésben és mellékleteiben. Az egészségügyi intézmények állami tulajdonba adásáról dönthet ugyanis jövő szerdán a fővárosi közgyűlés, noha az ügyletben már januárban megegyezett Tarlós és az egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós, ezt követően pedig májusban az Orbán-kormány is áldását adta a nagy kórházállamosításra, mikor elfogadta a Semmelweis Tervről szóló kormányhatározatot. Mindeddig ugyanakkor egyik fél sem volt hajlandó érdemi tájékoztatást adni arról, mégis milyen feltételekkel kerülnek az államhoz a fővárosi lakosok hozzájárulásából fejlesztett intézmények.
Most, a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendő megállapodás tervezetében az szerepel, hogy az átadás-átvétel kiterjed az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre. Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1., ám - mint az az előterjesztésből kiderül -, amennyiben a közgyűlés egyszerű többséggel áldását adja Tarlós álmára, a fővárosnak gyakorlatilag semmiféle befolyása nem marad az intézményekre az átmeneti időszakban sem. A Nefmi egészségügyért felelős államtitkársága ugyanis a megállapodás tervezetében vállalja a szükséges jogszabályi háttér teljes körű előkészítését és az ehhez kapcsolódó egyeztetések lefolytatását. Ezek között szerepel egyebek mellett az intézményekben dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök megváltoztatása, a fenntartói jogok átrendezése, az intézményeket és a tulajdonos önkormányzatot terhelő összes, az egészségügyi feladatellátás körében létrejött kötelezettségvállalás átvállalása, beleértve a folyamatban lévő fejlesztésekhez biztosított önrészeket is. Az átadással kapcsolatos többletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik.
Noha Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti - ennek ő is a felelőse a tárgyalások során -, a feladat, az intézményrendszer és hozzárendelt vagyoni elemek állami fenntartásba adásának folyamatára szinte már semmilyen hatása nem lesz. A helyzethez képest Tarlós javára írandó, hogy ebben az előterjesztésben az eddigiektől eltérően szerepel az is; a fővárosi önkormányzat, "mint a fővárosban élő polgárok érdekeinek képviselője az átalakuló egészségügyi ellátórendszertől elvárja a fővárosi lakosok egészségügyi ellátásának magas szintű biztosítását."
A megállapodás tervezete szerint az átvétel folyamatát a Főpolgármesteri Hivatal és a Nefmi "munkavállalóiból, szakembereiből álló tematikus munkacsoportok" felügyelik majd. Az államosítást az előzetes bejelentések szerint a GYEMSZI koordinálja, így ez az intézet szervezi a munkacsoportok működését. Sőt, vezetője is a szervezet által kijelölt személy, akinek a munkáját egy fővárosi koordinátor segítheti majd. A megállapodás talán legvitathatóbb melléklete az a munkáltatói intézkedés, amely "a fővárosi önkormányzat fenntartásából az állam fenntartói jogába kerülő egészségügyi intézmények vezetőinek különleges beszámolási és tájékoztatási kötelezettségéről" rendelkezne. Eszerint ugyanis az érintett kórházak "vezetői előzetesen egyeztetni kötelesek" a GYEMSZI-vel gyakorlatilag mindenben, hiszen engedélyt kell majd kérni - a többi között - a működtetéshez minimálisan szükséges létszámot meghaladó foglalkoztatási jogviszony meghirdetéséhez/létesítéséhez; a kötelező személyi juttatásokon kívüli jutalom és más, jutalmazást elősegítő juttatások kifizetéséhez; az egészségügyi intézmény vezetőinek kinevezéséhez/felmentéséhez; valamint új szerződések megkötéséhez, a lejáró szerződések meghosszabbításához.
Az is szerepel az egyeztetési és engedélyezési kötelezettségek között, hogy a kórházvezetőknek a bruttó egymillió forintot meghaladó, "a működési biztonságot nem veszélyeztető beszerzésekhez, illetve bármilyen kötelezettségvállaláshoz" a GYEMSZI-hez kell fordulni. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati intézmény embereinek vélhetően irodát kell majd biztosítani a kórházakban, hiszen egy-egy, mondjuk gyógy-, vagy kötszer beszerzésük ennél az összegnél lényegesen nagyobb. Ha azonban egy kórházvezető nem tudja értesíteni a GYEMSZI-t egy-egy napi döntéséről, akkor kötelezettsége súlyos megsértésével vádolhatják. Ráadásul a kórházvezetőknek az intézmények minden adatát is az intézet rendelkezésére kell bocsátani.
"Jelen előterjesztés elfogadása egyrészről biztosítja a Budapesten élő polgárok magas szintű és költséghatékony egészségügyi ellátását, másrészről kiváló példája a kormány és a fővárosi önkormányzat jogokra, és a polgárok alapvető érdekeire figyelemmel lévő együttműködésének" - lobbizik a társadalmi egyeztetés nélkül előkészített előterjesztés elfogadásáért Tarlós, aki ugyanakkor arról már nem tesz említést, hogy a fővárosiak állami egészségügyi ellátásának jövője még bizonytalan, az államosítás pedig önmagában is 30-60 milliárd adóforintba kerülhet. Persze hallgat, hiszen a megállapodás szerint azt már az állam fizeti majd.
