Kórházműködtetés szakdolgozók nélkül?

A hatályba lépő új  nyugdíjrendelet még inkább súlyosbítja a szakdolgozói hiányt az egészségügyi intézményekben, ahol jelenleg is mintegy 4000 fő hiányzik az ellátásból. A nem megfelelő bérezés, az utánpótlás hiánya már eddig is okozott komoly problémákat. Ha ez nem változik, lehet, hogy A XXI. század magyarországi állami, önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézményeiben már nem lesznek szakdolgozók.

A rendelet lényege, hogy 2010. január 1-től a nyugdíjkorhatár elérése előtti öregségi és öregségi jellegű – korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott – nyugdíjakat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a tárgyévre megállapított minimálbér tizenkétszeresét.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól, 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. Az eddig beérkezett adatok alapján elmondható, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja. További, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható „a nyugdíjrendeletnek köszönhetően”. Kritikus a helyzet a radiológiai asszisztenseknél, a műtősnőknél és a három műszakos ápolói területen. Ha a rendelet ilyen formában érvénybe lép lesz olyan kórház, ahol a sebészeti osztályon dolgozó 7 műtősnőből 4, a 16 röntgen asszisztensből 9 inkább otthagyja a munkahelyét és más utakat keres. A legkirívóbb eset az egyik budapesti kórház, ahol 82 fő esik ki a következő évtől a tényleges munkából.

Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni. Azok a szakdolgozók, akik maradtak, vagy visszamentek dolgozni, most választás elé kerülnek, szüneteltetik a biztos nyugdíjat, vagy abbahagyják a munkát. Ha ezek a tendenciák így folytatódnak, akkor sokan szakdolgozók nélküli intézményeket vizionálnak. Ez azért is különösen érdekes, mert ép mostanság gondolja újra a szaktárca a kórházak minimumfeltételeit, amely szabályozza például, hogy hány orvos-szakdolgozó, milyen szakképesítéssel, valamint milyen eszközök kellenek egy kórházi osztályra.

Összefoglalva a helyzetet, a nyugdíjrendelet tovább súlyosbítja a szakdolgozó hiányt az egészségügyi intézményekben, ahol a 13. havi bér elvétele, a 4000 fős hiány, a nem megfelelő utánpótlás már eddig is pattanásig feszítette a húrokat. Ha ezt egy európai színvonalú minimum rendelet még súlyosbítja, akkor nem a financiális okok, vagy az orvoshiány miatt zárnak be majd az egészségügyi intézmények, hanem a szakdolgozók hiánya miatt.

A Kamara tisztában van a jelenlegi gazdasági helyzettel, de ne várjuk meg, amíg emberélettel kell „fizetni” a minimumnál is kevesebb egészségügyi dolgozói létszám miatt.

További információ: Dr. Balogh Zoltán elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

Kiadó: Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

Országos Sajtószolgálat