Kórházigazgatónak lenni jó!
2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsű foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt, derült ki a Mikrocenzus friss kiadványából, amiből a Portfolio idéz.
Ami a keresetet illeti, a legelső helyen a bankelnök állt, ám a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozás került: sorrendben az EU-parlamenti képviselő, a parlamenti képviselő, az államtitkár illetve a politikus. Előkelő pontszámot kaptak még az olyan, magas beosztású vagy tulajdonosi pozíciókhoz köthető szakmák, mint a gyárigazgatóé vagy a szállodatulajdonosé, ezek jobbára az üzleti vagy piaci szektorhoz köthető hivatások. Az általános presztízs megítélésekor bemutatott szektorok közül az egészségügy a kereseti szempontot figyelembe véve egyetlen foglalkozással képviseltette magát ebben a csoportban.
A legmagasabb keresetet biztosító szakmák közé az egészségügyi foglalkozások közül egyedül a plasztikai sebész került.
A nyolc társadalmilag leghasznosabbnak tartott foglalkozás közül hét egészségüggyel kapcsolatos, azaz jól látható, hogy a társadalmilag leginkább hasznosnak ítélt hivatások a betegség meggyógyítására, illetve az emberélet megóvására irányuló foglalkozások voltak. Társadalmi hasznosságát tekintve a legmagasabb presztízsű foglalkozások közül első helyen a sebész szerepelt, ezt követte a körzeti orvos, a gyermekorvos, a mentős és a fogorvos, a hetedik-nyolcadik helyen a gyógyszerész és a bőrgyógyász állt. Az egyetlen foglalkozás, ami bekerült a leghasznosabb foglalkozások közé és nem az egészségügyhöz kapcsolódik, a tűzoltóé.
