Kórházban kell-e maradni koronária sztentbeültetés után?
Egy új vizsgálat szerint az olyan idős emberek egy része, akikbe koronária sztentet ültettek be, még aznap elhagyhatja a kórházat, és ez nem növeli a szövődmények kockázatát.
- Az artériák nyitvatartása angioplasztika után
- A „hármas terápia” aktuális javallatai coronaria-sztent beültetése után
- ST-elevációval járó szívizominfarktus trombolitikus kezelése
- Antitrombotikus eljárások kardiológiai kórképekben - bevezető
- Fémháló helyett szövetbarát, felszívódó stent a koszorúérben
A kutatók szerint ez csak azokra vonatkozik, akiknél kicsi a szövődmények – például a szívinfarktus vagy a vérzés – kockázata, és akiknek családja vagy barátai otthonukban gondot tudnak viselni rá.
„Valószínűleg vannak betegek, akik biztonságosabbnak érzik, ha éjszakára is a kórházban maradnak, és nincs is ezzel semmi baj, de én azt hiszem, a legtöbb beteg inkább még a beavatkozás napján haza akar menni” – mondta dr. Sunil Rao, az észak-karolinai, durhami Duke Klinikai Kutatási Intézet munkatársa, a tanulmány szerzője.
Dr. Rao és munkatársai több mint 100.000 nem sürgősségi sztentbeültetés adatait tekintették át, valamennyit 65 éves vagy idősebb betegekben végezték a beszűkült koronáriák kitágítása végett.
A betegeknek alig több mint 1 százaléka ment haza a beavatkozás napján, a többiek éjszakára is a kórházban maradtak. Az orvosok azért szokták benntartani a betegeket, hogy megfigyelhessék, nincs-e vérzéses szövődményük vagy problémájuk az újonnan beültetett sztenttel.
A mostani vizsgálat – amelynek eredményeit a Journal of the American Medical Association-ban (JAMA) tették közzé – azonban kimutatta, hogy mind a vérzés, mind az erekkel kapcsolatos szövődmények gyakorisága kevesebb volt 1 százaléknál, függetlenül attól, hogy a beteg a kórházban maradt-e vagy hazament. Emellett a korán hazabocsátott betegek körében nem volt gyakoribb a kórházba való visszatérés vagy az elhalálozás, mint azokban, akik hosszabb időt töltöttek a gyógyintézményben.
A sztent beültetését követő 30 napon belül a beavatkozás napján elbocsátott betegek 9,6 százaléka került újra kórházba vagy halt meg, s ez az arány nem különbözött azokétól, akik éjszakára is bennmaradtak a kórházban – utóbbiakban 9,7 százalék volt ez az érték.
A beavatkozás napján eltávozott személyekben általában kicsi volt a szövődmények és a későbbi szívproblémák kockázata.
Dr. Rao elmondta, hogy amikor az új sztenttel hazabocsátja a betegeket, mindig figyelmezteti őket, hogy figyeljenek oda a mellkasi fájdalomra, valamint a vérzésre, a véraláfutásokra és az ödémára. Emellett feltétlenül szedniük kell az előírt gyógyszereket, beleértve a trombocitagátlókat is, hogy megelőzzék a sztenttel kapcsolatos problémákat.
Bár a legjobb gyakorlatnak még ma is az számít, ha éjszakára benntartják a betegeket, az orvosok egyre több pácienst engednek haza 8–10 órával a beavatkozás után. Ezzel ágyakat és nővéreket is felszabadítanak más betegek ellátására-.
Dr. Rao szerint az új vizsgálat megerősítheti a kardiológusokat abban, hogy a nem sürgősségi sztent beültetés után ritkák a szövődmények, és hogy a betegek egy részét nyugodtan haza lehet bocsátani még a beavatkozás napján.
