hirdetés

 

Koraszülöttként sem feltétlenül rosszabbak az esélyek

Hosszú távon nem jár fejlődési és magatartási problémákkal, ha az újszülött csak néhány héttel korábban érkezik a vártnál, de ettől eltekintve semmilyen egészségi probléma nem mutatkozik nála a szülés után.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.
A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. 
Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. 
A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként.

A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett.

A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.

(forrás: Gyermekévek)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink

  • learn more Nők a fájdalom árnyékában - Endometriózis

    Árvai Nóra ebben a könyvében az endometriózisról szóló legújabb kutatások mentén ír a betegségről, kóreredetről,...

  • learn more Népegészségügyi medicina

    A betegségek megelőzése az emberiség ősi igénye. Már a történelemformáló világjárványok kapcsán megszületett az a felismerés, hogy a...

  • learn more Betegségek megelőzése és korai felismerése

    A könyv nagy szakmai jelentőséggel bíró kiadvány, mert egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy...

  • learn more Diabéteszlexikon

    A cukorbetegek száma világszerte – így sajnos hazánkban is – rohamosan növekszik. Magyarországon mintegy 700 ezer diagnosztizált cukorbeteg van, a...

  • learn more Szombathely belvárosának látványtérképe

    Több száz légi fotó és közel ezer földi felvétel segítségével készítette el Ferenc Tamás képzőművész a mai...

  • learn more A fogyasztóra hangolva

    A fogyasztók dühösek, nagyon dühösek! A válság zűrzavarában nyugtalanok és rosszkedvűek: úgy érzik, hogy becsapták és magukra hagyták őket....

  • learn more Vágy és hatalom

    E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...

  • learn more Az agyvelő boncolása

    Ez a könyv az agyvelő normális anatómiájával foglalkozók, tehát elsősorban az egyetemi hallgatók számára készült. A szövettani, élettani és...

  • learn more Fukushima [3.11] Maradjunk vagy menjünk? (memoár) - Személyes történet a 2011-es tohokui földrengésről, tsunamiról és a fukushimai atomkatasztrófáról

    Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt. Nyelv: magyar...

  • learn more A magánpraxis-marketing kézikönyve

    A magyar privát egészségügy robbanásszerű növekedésének lehetünk tanúi. De évről évre már nem csak a magánpraxisokban...

  • learn more Levelek a túlvilágra - Egy 20. századi életút

    "„Az utóbbi időben több időt töltök unokáim korosztályának társaságában és látom, hogy a legtöbben milyen...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Sorsdöntő génjeink

    Az USA-ban már nagy sikert aratott könyv Európában először magyarul jelent meg. A szerző a könyvében leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki...

  • learn more Arcok és harcok. Interjúk és töprengők a LAM-ból

    A könyvben összegyűjtött interjúkban az orvosi hivatás, a gyógyítás, a kutatás és oktatás nagyjai vallanak...

  • learn more Onkológiai ismeretek gyógyszerészeknek

    Az orvostudomány rohamos fejlődésével napról-napra növekednek az onkológiai ismeretek a daganatos megbetegedések számának...

  • learn more Urológiai fizikális vizsgálatok képeskönyve családorvosoknak

    Iskolaorvosi, kerületi háziorvosi rendelőkben, hétvégi ügyeletben a szinte megszámlálhatatlan...

  • learn more A szem fénytörése

    Az 1922-ben megjelent könyv már akkor is hiányt pótolt a szem fénytöréstanának összefoglalásában. A szemorvos a szemmel inkább mint szervvel szeretett...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more The Avian Pineal Gland - a Model of the Biological Clock

    Although cyclicism of some biological events was evident for thousands of years, the importance of the fourth...