hirdetés
2025. augusztus. 29., péntek - Beatrix, Erna.
hirdetés

 

Koraszülöttként sem feltétlenül rosszabbak az esélyek

Hosszú távon nem jár fejlődési és magatartási problémákkal, ha az újszülött csak néhány héttel korábban érkezik a vártnál, de ettől eltekintve semmilyen egészségi probléma nem mutatkozik nála a szülés után.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.
A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. 
Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. 
A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként.

A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett.

A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.

(forrás: Gyermekévek)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink

  • learn more Tükröm, tükröm...

    Ha a tükör nem, ez a könyv megmondja, hogy a problémáink elől, önmagunk elől nem tudunk elmenekülni. A Zsigmond Márta-médiadíjas újságíró, költő és...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...

  • learn more Misce fiat...

    Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more A születéstől az élhető filozófiáig

    Bagdy Emőke Professzor asszony ajánlásából az NKA pályázati támogatásához: Tornyossy Mária könyve nagy tapasztalatú...

  • learn more Motivációs interjú a klinikai gyakorlatban

    Nagyszerű könyv mind a tapasztalt szakemberek, mind a kezdő klinikusok számára. Klinikusként gyakran kerülünk olyan...

  • learn more Diabetes mellitus – A gyógyszerészi gondozás alapelvei

    A hasznos kiadvány az alapismereteken túl részletesen kitér a cukorbetegség kezelésére, a gyógyszeres...

  • learn more Gyermekbántalmazás

    A bántalmazott gyermekek védelme érdekében kiemelt fontosságú az esetek korai felismerése, a védő intézkedések mielőbbi megtétele. Könyv célja, hogy...

  • learn more A gyógyszerészet kialakulása és fejlődése

    A könyv átfogó képet nyújt a gyógyszerészet kialakulásáról és fejlődéséről az őskortól napjainkig. A szerző...

  • learn more Csoportdinamika

    Ez a könyv Rudas János harmadik műve a csoportokról. Aki korábban tanulta és gyakorolta az önismereti, személyiségfejlesztési, emberierőforrásfejlesztési...

  • learn more Sportélettani kislexikon

    A sportélettan a sportnak és általában az emberi test mozgásainak az életfolyamatokra gyakorolt hatásaival, és a teljesítőképesség lehető...

  • learn more Balneoterápia és hidroterápia

    Magyarország termálforrásokban gazdag. Így számos természetes gyógytényezőt alkalmazunk a gyógyítás céljára. A balneoterápia...

  • learn more Férfigyógyászat

    Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...

  • learn more Hogyan vizsgáljunk ultrahanggal?

    Az ultrahang-diagnosztikai protokollokat bemutató szakkönyv átdolgozott, bővített, új kiadása a vizsgálatokat végző szakemberek...

  • learn more Manuale Pharmaceuticum Novum - második bővített kiadás

    A magisztrális gyógyszerkészítés a gyógyszerészek egyik meghatározó egyedi és kizárólagos...

  • learn more Reflective recovery

    In this book we invite the reader to take a few steps into the “multiverse” of 12-step fellowship recovery cultures. These fellowships exist in many different...

  • learn more Neuroanesztézia és neurointenzív ellátás

    Az idegtudományok haladása gyökeresen átalakította az idegrendszerrel kapcsolatos orvoslást, így az aneszteziológia és az...

  • learn more Aneszteziológia és intenzív terápia

    A jegyzet célja: megismertetni az anesztéziát és az intenzív terápiát, valamint hidat építeni az első években megszerzett...

  • learn more Vezetés és szervezés - Szervezetek kialakítása és működtetése

    GONDOLKOZOTT MÁR AZON, HOGY… -    mi a vezető feladata? -    miért készítenek...

  • learn more Kisklinikumi szakismeretek

    Fejezetei a különféle betegségben szenvedők ápolását mutatják be betegségtípusonként, jól áttekinthető, tagolt formában, amely...