hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Koraszülöttként sem feltétlenül rosszabbak az esélyek

Hosszú távon nem jár fejlődési és magatartási problémákkal, ha az újszülött csak néhány héttel korábban érkezik a vártnál, de ettől eltekintve semmilyen egészségi probléma nem mutatkozik nála a szülés után.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.
A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. 
Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként. A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett. 
A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A 34–36. héten lezajlott koraszülésből világra jött babák között nem számít ritkaságnak a légzési és etetési nehézség, és korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy felnőve gyakrabban küzdenek fejlődési problémákkal, és nehezebben illeszkednek be a közösségbe, mint időre világra jött társaik. Mind ez ideig kevesebb figyelem fordult ugyanakkor azon szerencsés koraszülöttek későbbi fejlődése felé, akiknél a világra jövetel után semmilyen különösebb egészségi probléma nem mutatkozott. Virginiai kutatók éppen ezért 1300 gyermek sorsát kísérték figyelemmel egészen 15 éves korukig, akik közül 53-an születtek 4–6 héttel korábban a vártnál (a 34–36. terhességi héten), de egészséges újszülöttként.

A dr. Matthew J. Gurka által vezetett kutatócsoport egy sor vizsgálatot végzett el a gyerekek 4 és 15 éves kora között, melyek mind a különféle készségeket, a szociális képességeket, a magatartási problémákat és a mentális funkciókat voltak hivatottak felmérni. Az elvégzett tizenegyféle vizsgálat közül egyetlen sem jelzett különbséget a szociális, emocionális és mentális teljesítményben attól függően, hogy az adott gyerek időre jött-e a világra vagy kicsit korábban érkezett.

A kutatók óva intenek attól, hogy a mostani eredményeket bárki is úgy értelmezze, hogy a megszületés után jelentkező légzési vagy táplálási problémák szükségszerűen későbbi problémákat vetítenének előre a mentális vagy szociális képességek alakulásában. Nem vezethető le ebből az sem, hogy – „úgyse árt” alapon – szabad lenne az út a korai tervezett császármetszések számára. Az adatok sokkal inkább azt jelentik, hogy önmagában a 34–36. héten lezajlott koraszülés nem jelent olyan tényezőt, mely megzavarná a gyermek későbbi fejlődését, ha egyébként semmilyen egészségi probléma nem jelentkezett a megszületést követően.

A cikk az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine júniusi számában jelent meg.

(forrás: Gyermekévek)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink