Konvergenciaprogram: több pénz kellene az egészségügynek
A konvergenciaprogramban szereplő egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász a VG-nek.
Magyarország is benyújtotta az Európai Unió Tanácsához és az Európai Bizottsághoz a konvergenciaprogramját, amely a 2022-től 2026-ig tartó időszakot öleli fel. A hosszú távú előrejelzés szerint az egészségügyi kiadások a GDP arányában 2019 és 2070 között 4,8 százalékról 5,6-re, a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6-ről 1,2-re nőnek.
A magyar központi költségvetés évente 2000 milliárd forintot költ olyan egészségügyi ellátásra, amelyet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszíroz. A teljes magánegészségügyi kiadás 950 milliárdra becsülhető.
A GDP-arányos egészségügyi közkiadások Nyugat-Európában 7 százalék felett vannak, az 5 százalék alatti állami egészségügyi költés nagyon alacsonynak számít – mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a VG-nek. Hozzátette: itthon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások saját zsebből finanszírozzák, az EU-átlag 15 százalék körüli.
Az egészségre fordított magánköltés GDP-arányosan 2 százalék körül alakul Magyarországon. Magánzsebből fizeti a lakosság egyebek között a vitamint, a gyógyászati segédeszközt és a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket, valamint jó néhány szűrővizsgálatot, magán- és fogorvost. Külön probléma, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony az egészségcélú magánmegtakarítások aránya. Ha nem lesz magasabb GDP-arányos egészségügyi közkiadás, mint amit terveznek a konvergenciaprogramban, az még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni a betegeket, erősíti a társadalom további kettészakadását és a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit – véli Rékassy Balázs.
