Kockázatos is lehet a mentes étrend

Az ételallergia egyre több ember életében központi kérdés, de nem mindegy, hogy belső meggyőződéstől vagy külső érvektől vezérelve kezdjük el a lomtalanítást az étkezési szokásainkban. A kettő között ugyanis gyakran nincs összefüggés: attól, hogy úgy gondoljuk, még egyáltalán nem biztos, hogy allergiásak vagyunk.

Egy friss kutatás szerint például majdnem kétszer annyi amerikai felnőtt gondolja magáról, hogy ételallergiás, mint ahányan valóban azok. Bár a vizsgálatot Amerikában végezték, a szakértők szerint hasonló lehet a helyzet más országokban is. Magyarországon átfogó epidemiológiai vizsgálat nagyon régen nem volt a témában, de az a felmérés, amelyet a magyar orvosok és dietetikusok elfogadnak, az amerikaihoz hasonló helyzetet mutat. Az Európai Allergológusok és Klinikai Immunológusok Társaságának néhány évvel ezelőtti kutatása szerint Európában száz felnőttből egy (tehát a lakosság 1-2 százaléka) számít orvosi értelemben allergiásnak, holott, ha megkérdezik őket, 20-40 százalék mondja magáról, hogy ételallergiás, vagy valamilyen mentes étrendet kell tartania, mert tünetei vannak bizonyos élelmiszerek fogyasztásától. A gyerekeknek 5-8 százaléka allergiás, náluk kicsit magasabb az arány.

„Azért van eltérés a két adat között, mert ha csecsemő-, illetve kisgyermekkorban alakul ki a táplálékallergia, az szigorú diéta tartásával elmúlhat, mert így óvodás, kisiskolás korban kialakulhat egy orális tolerancia. Mivel az Európai Unió országaiban ezeket az eredményeket lehet látni, itthon is hasonló adatokat feltételezünk” – mondja a hvg.hu-nak Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense.

Gyermekkorban egyébként a tehéntejfehérje-, a tojás-, a földimogyoró-allergia a leggyakoribb, felnőttkorban pedig sokszor a pollenallergiához társulva alakul ki úgynevezett keresztallergia. Az élethosszig tartó allergiákat főleg a földimogyoró, a halak, a tenger gyümölcsei okozzák.

„Az igazi táplálékallergia általában azonnali reakcióval jár: ha valaki megeszi például a földimogyorót, abban a pillanatban jelentkezik valamilyen tünet, de legkésőbb 24 órán belül biztosan. Egy allergiával összefüggésben lévő ekcéma esetlegesen később is jelentkezhet, de ott is maximum 48 órán belül felbukkannak a tünetek. A táplálékallergia kóros immunreakcióval jár, tehát az allergén szervezetbe jutása és a tünet megjelenése nagyjából egy időben történik” – fogalmaz Pálfi Erzsébet.

Nem lehet kategorizálni, hogy melyik a legveszélyesebb ételallergia: a földimogyoróhoz hasonlóan például a tejfehérje és a tojás is okozhat anafilaxiás sokkot. Ilyenkor fontos, hogy az allergiás közölje a környezetével a problémát, hiszen az azonnali cselekvés ilyenkor életmentő lehet. Azonnali tünet a gégeödéma, a hörgőszűkület és az asztmás roham, valamint a hirtelen feltűnő, akut urticaria (csalánkiütés) is.