Kockázati életbiztosítás

Életbiztosítás II.

Az életbiztosítás legolcsóbb formája a kockázati életbiztosítás: néhány ezer forintból már a 4-5 millió forintos minimumot is elérheti a biztosítás nyomán kifizetett összeg, igaz, ennél a konstrukciónál csak halál esetén fizet a biztosító.

A kockázati biztosítás nem alternatívája a megtakarítási jellegű biztosításoknak, egészen más célt szolgál: azoknak lehet rá szükségük, akik baj esetén másokról szeretnének gondoskodni. Így elsősorban azoknak érdemes kockázati életbiztosítást kötniük, akiknek nem sikerült nagyobb megtakarításokat felhalmozniuk. Ilyenek lehetnek például a fiatalok, akik még csak egzisztenciájuk alapjainak lerakásánál tartanak, vagy azok, akik hitelt vettek fel, s a kölcsön visszafizetésének garanciája a családfenntartó keresete, amelynek kiesése áthidalhatatlan anyagi problémát jelentene. Akkor is célszerű ezt a biztosítási formát választani, ha nagyok a családon belüli jövedelmi különbségek, és a kevesebbet kereső fél számára különösen fenyegető a magasabb keresetű partner elvesztése.
A magánszemélyek többsége hitelfedezetként, illetve kiegészítő módozatként egyéb életbiztosítások vagy újabban a casco mellé igényli a kockázati életbiztosítást, s szerződéseik jellemzően 3–5 millió forintra, 10–15 éves futamidőre szólnak. A szórás ugyanakkor igen nagy: a lakáshitelekhez kötött kockázati életbiztosítás értelemszerűen a kölcsön összegéhez igazodik, ami átlagosan 4–5 millió, míg a lakáshitelen kívüli biztosítási portfólió jellemzően ennél akár jóval kisebb összegre szól. Az átlagos kockázati biztosítási összeg 1–2 millió forint, ami a legtöbb esetben legfeljebb a temetkezési költségeket, illetve az örökösödési adót és illetéket fedezi, ám a családtagok számára a megszokott életszínvonal fenntartása egy váratlan tragédia esetén ezzel általában már nem lehetséges.