Klasszikusan vegyes

Életbiztosítás III.

Hosszú ideig az egyik legnépszerűbb „befektetési” formának a klasszikus vegyes életbiztosítás számított. Az elmúlt esztendő azonban törést hozott, a biztosítók vegyes életbiztosításból származó díjbevétele több mint 16 százalékkal csökkent.

Az egyszerű konstrukció, az előre rögzített biztosítási összeg, s nem utolsósorban a kockázatmentesség miatt számos magánszemély bizalmát nyerte el az utóbbi években a vegyes életbiztosítás. A tavalyi esztendő azonban mérföldkőnek bizonyult, a befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítások átvették a vezető helyet az életbiztosítások között.
Az egyik magyarázat, hogy napjainkban járnak le az 1990-es évek közepén megkötött szerződések, azok pedig, akik felvették a biztosítási összeget, korántsem „hűségesek” a hagyományos konstrukcióhoz. Manapság a befektetéshez kötött életbiztosításokkal – köszönhetően a hazai részvénypiacok szárnyalásának – igen jó hozamokat lehet elérni.
Mi szólhat mégis a vegyes életbiztosítás mellett? A konstrukciónak megvan az az előnye, hogy előre lehet tudni, mekkora biztosítási összegre számíthatunk a futamidő végén. Nincs tehát kockázat, a biztosító által garantált hozamot mindenképpen megkapja az ügyfél, míg a unit-linked esetében biztos hozamról nem beszélhetünk. A klasszikus életbiztosítás fedezete mellett jelzáloghitelt is felvehetünk, ez a lehetőség szinte mind-egyik biztosító kínálatában fellelhető. (Ennél a konstrukciónál az ügyfél a felvett hitel kamatát és kezelési költségét a banknak fizeti, míg a visszafizetendő tőkét egy életbiztosításban halmozza fel. Így tragédia esetén nem veszik el az ingatlan, és ha nem történik baj, a biztosítás lejárati összegének tőketörlesztés fölötti része az ügyfélé.)