Kitüntetések a Magyar Ápolók Napján

A Magyar Országgyűlés, a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezését követően 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította. Hagyományosan e napon tüntetik ki a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szakdolgozókat. Az idei alkalom különlegessége, hogy születésének 200. évfordulója apropóján 2017 egyben Kossuth Zsuzsanna emlékév is.

Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület a hazai ápolók és az ápolási hivatás meghatározó képviselője. Munkatársai azon fáradoznak, hogy az ápolást, mint hivatást el- és megismertessék a közvéleménnyel, illetve a döntéshozói réteggel. Céljaik között szerepel az ápolás közjogi elismerése, az illetménytábla szerkezetének átdolgozása, illetve az ápolói életpályamodell mielőbbi bevezetése.

Az idők során számos kezdeményezés és eredmény köthető a nevükhöz, ezek közül a legfrissebb a Kossuth Zsuzsanna Emlékév. Ennek során az egész 2017-es esztendőben különböző programokkal, projektekkel, kommunikációs anyagokkal kívánják felhívni a közvélemény figyelmét az ápolás és ápolók fontosságára, Kossuth Zsuzsanna munkáján és örökségén keresztül.

Bugarszki Miklós, az egyesület elnöke rámutatott, hogy e hivatás sokszor nehéz körülmények között zajlik, az ápolók sem erkölcsileg sem anyagilag nincsenek a társadalmi hasznosságuk mértékéhez elvárhatóan megbecsülve, ennek ellenére az általuk ápolt betegek ebből keveset érzékelnek. Ez az emlékév a mellett, hogy Kossuth Zsuzsanna munkássága előtt tiszteleg, rá kívánja irányítani a szaktárca figyelmét a problémákra, az ápolói cím védelmére, az ápoló utánpótlás biztosítására és egy életpályamodell szükségességére. Az ápolóképzés a jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben nem nyújt elegendő ismeretet egy felsőfokú továbblépéshez és az sem szolgálja a szakma érdekeit, hogy a képzést az iparkamara koordinálja. Szükségét látják, hogy a képzés kerüljön vissza az egészségügyi tárcához, szükség lenne továbbá az önálló minisztériumra és elengedhetetlen az életpálya modell bevezetése. Szintén szükségét látják egy ágazati humánerőforrás toborzási stratégiának. A célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy hazánknak ismét legyen országos főápolója, aki megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik e célok megvalósításához.

Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kiemelte, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a hadi sérültek ellátása során tanúsított helytállás például szolgálhat a jelen kor ápolóinak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kossuth Zsuzsanna a tábori kórházak főápolónője munkáját csak úgy tudta sikeresen ellátni, hogy bírta az akkori kormányzat teljes támogatását, valamint az orvos szakma pártfogását. Mindezek mellett meg tudta szólítani a társadalmat annak érdekében, hogy munkájukat anyagilag és erkölcsileg is támogassák. A jelenkor ápolásügyének is hasonló dolgokra van szüksége. Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzeti Ápolási Stratégia a hiányszakmák (pl. ápoló, szakápoló) megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért.

További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében.

Hagyományosan a Magyar Ápolók Napján adják át a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó kollégáknak a kitüntetéseket. A miniszteri kitüntetésekre a Magyar Ápolási Egyesület terjesztette fel a díjazottakat, az elismeréseket Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól vehették át a díjazottak.

A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Pro Sanitate-díjat adományoz a következő kollégáknak:

•    Barti Péterné
•    Bodáné Gyürü Vanda
•    Deák Gyuláné
•    Kóczián Éva Erzsébet
•    Molnár Jenőné
•    Nyilas Judit
•    Dr. Ocskóné Molnár Rita
•    Sugárné Dudás Ildikó

A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Elismerő Oklevelet adományoz a következő kollégáknak:

•    Bárányné Koncz Katalin
•    Baráth Ágnes
•    Benczik-Tóth Eszter Éva
•    Berkiné Kossuth Anett
•    Boros Istvánné
•    Kalcsó Péterné
•    Kókai-Nagy Ferencné
•    Lőrincz Katalin
•    Mészáros Tibor
•    Oroszi Zsuzsanna
•    Papp Lászlóné
•    Rácz Sára Izabella
•    Szabó Gergelyné
•    Szalóczi Istvánné
•    Wéber György
•    Zsiga  Imréné.

A Kossuth Zsuzsanna-díjat a Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban a szabadságharc 150. évfordulójának évében alapította. Odaítélésének fő szempontjai a kiváló szakmai munkán túl az ápolás és az ápolók, valamint ápolói közösségek létrehozása érdekében kifejtett, az egyesület keretében végzett kiemelkedő tevékenység.

A Kossuth Zsuzsanna-díjat idén az alábbi személyek vehették át:

•    Bognár Márta, ápolási koordinátor
•    Koszta Julianna, osztályvezető főnővér
•    Lukács Lászlóné, nyugalmazott ápolási igazgató.

*

Az idei évtől egyetemi képzésben részesülhetnek a diplomás szakdolgozók, valamint háromezer ápoló tanuló kap ösztöndíjat, mondta az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar ápolók napja alkalmából tartott ünnepségen pénteken Budapesten.