2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

Kínában húsz év múlva gyakoribb lesz a szívroham

Számítógépes modellezés szerint két évtizeden belül Kínában sokkal több lesz a szív- és érrendszeri betegség, mint korábban bármikor – közölte amerikai kutatók számításainak eredményét a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóirat.

A világ legnépesebb országa jelenleg sem éppen a legegészségesebb, azonban ha a szív– és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit nem sikerül hatékonyan javítani, az milliók értelmetlen halálát jelentené. Ez fordítva is igaz: ha csak az átlagos kínai vérnyomást néhány higanymilliméterrel csökkentik a következő húsz évben, számítások szerint a következő két évtizedben 3-6 millió életet lehet megmenteni.
Andrew Moran és munkatársai New Yorkban igyekeztek összegyűjteni azokat a kínai statisztikai adatokat, melyek alapján a 2010-2030 közötti időszakra a hatalmas ország egészségügyi állapotának előrejelzése elkészíthető. Fölhasználták egy korábbi nagy ázsiai országokról készült tanulmányban szereplő értékeket a szív-és érbetegségek kockázati tényezőiről és a rizikófaktorok várható változásainak befolyását a betegségek alakulására.
A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a kínai népesség öregedése miatt a következő húsz évben mind több lesz a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa okozta haláleset. Eddig azonban nem történt számítás a kockázati tényezők javulása okozta változások remélhető eredményeire.
A rizikófaktorok jelenlegi gyakoriságának következtében húsz év alatt 50 százaléknál is nagyobb mértékben növekedne az infarktus és szélütés, valamint a szívelégtelenség okozta halálozás. Ez 21 millió, várhatóan kórházi felvételt igénylő eseményt és nyolc millió emiatt bekövetkező halálesetet jelentene.
Ez 14 százalékkal több, mint ami a kínai társadalom öregedése alapján várható és gyakorlatilag a vérnyomás és a vérzsírok rossz irányú változásának, valamint a cukorbetegség mind gyakoribb előfordulásának következménye. Megfelelő beavatkozásokkal ez nagyrészt megelőzhető volna.
Ha az amerikai lakossághoz hasonlóan, a kínaiaknak már csak a 20 százaléka dohányozna tíz év múlva, majd 2030-ra ezt 10 százalékra lehetne csökkenteni, sok millió életet lehetne megkímélni. Szakértők szerint a dohánytermékek kemény megadóztatása csökkentené a fogyasztást, az adóbevételből pedig segíteni lehet a korábban dohányból élő földműveseket, amíg áttérnek egészségesebb növények termesztésére.

A világ legnépesebb országa jelenleg sem éppen a legegészségesebb, azonban ha a szív– és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit nem sikerül hatékonyan javítani, az milliók értelmetlen halálát jelentené. Ez fordítva is igaz: ha az átlagos kínai vérnyomást csak néhány higanymilliméterrel csökkentik a következő húsz évben, számítások szerint a következő két évtizedben 3–6 millió életet lehet megmenteni.

Andrew Moran és munkatársai New Yorkban igyekeztek összegyűjteni azokat a kínai statisztikai adatokat, melyek alapján a 2010–2030 közötti időszakra a hatalmas ország egészségügyi állapotának előrejelzése elkészíthető. Fölhasználták egy korábbi nagy, ázsiai országokról készült tanulmányban szereplő értékeket a szív-és érbetegségek kockázati tényezőiről és a rizikófaktorok várható változásainak befolyásáról a betegségek alakulására.

A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy a kínai népesség öregedése miatt a következő húsz évben mind több lesz a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa okozta haláleset. Eddig azonban nem történt számítás a kockázati tényezők javulása okozta változások remélhető eredményeire.

A rizikófaktorok jelenlegi gyakoriságának következtében húsz év alatt 50 százaléknál is nagyobb mértékben növekedne az infarktus és szélütés, valamint a szívelégtelenség okozta halálozás. Ez 21 millió, várhatóan kórházi felvételt igénylő eseményt és nyolc millió emiatt bekövetkező halálesetet jelentene.

Ez 14 százalékkal több, mint ami a kínai társadalom öregedése alapján várható, és gyakorlatilag a vérnyomás és a vérzsírok rossz irányú változásának, valamint a cukorbetegség mind gyakoribb előfordulásának következménye. Megfelelő beavatkozásokkal ez nagyrészt megelőzhető volna.

Ha az amerikai lakossághoz hasonlóan, a kínaiaknak már csak a 20 százaléka dohányozna tíz év múlva, majd 2030-ra ezt 10 százalékra lehetne csökkenteni, sok millió életet lehetne megkímélni. Szakértők szerint a dohánytermékek kemény megadóztatása csökkentené a fogyasztást, az adóbevételből pedig segíteni lehet a korábban dohányból élő földműveseket, amíg áttérnek egészségesebb növények termesztésére.

Dr. Matos Lajos
a szerző cikkei

(forrás: MTI)
hirdetés

Könyveink