Kiemelten számítanak az ápolókra
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Egészségtudományi Kar (ETK) Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet 2025. március 19-én „Fórum az ápolásról” címmel tartott rendezvényt, melynek fő célja a kiterjesztett hatáskörű ápolóképzésben résztvevő szakemberekkel történő szakmai eszmecsere, valamint a már az egészségügyben dolgozó munkatársak széleskörű tájékozottságának elősegítése volt. A rendezvényen részt vett Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki „Változások a szakdolgozói életben” címmel tartott előadást.
Az államtitkár előadásában elmondta, hogy ez a pécsi esemény az első állomása az ápolói, szakdolgozói pályát népszerűsítő kormányzati programsorozatnak. „Nagyon örülök, hogy ez a nyitóesemény éppen Pécsett valósul meg, hiszen az emelt szintű képzést kapó szakdolgozók oktatásának itt van az egyik fellegvára. Talán a legszebb hivatás az egészségügyi szakdolgozói hivatás, hiszen az ő munkájuk a minden áron való segítésről, gondoskodásról szól. Ezért az ő munkájukat minden lehetséges módon meg kell becsülnünk! Az, hogy mennyire fontosnak tartja a kormány ezt a területet, mutatja, hogy amikor megkezdtük a kormányzást, akkor az egészségügy a nemzetgazdasági ágazatok közül az átlagbéreket tekintve az utolsó előtti helyen szerénykedett. Mostanra a harmadik helyre lépett előre” – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette, azzal, hogy 2016-ban elindult hazánkban a kiterjesztett hatáskörű ápolók egyetemi szintű képzésfejlesztése a Pécsi Tudományegyetem koordinálásával, jelentősün bővült a lehetőségek tárháza a hazai egészségügyben. Ugyanakkor meg kellett találni a megfelelő jogi kereteit ennek a területnek, és ez a folyamat még most is tart. Elhangzott: a covid egyértelműen rávilágított arra, hogy az ilyen végzettséggel rendelkező ápolók számos olyan beavatkozási területet el tudnak látni, méghozzá nagyon magas színvonalon, így például a diagnosztika-indikáció vagy a terápia-indikáció területét, ami addig szigorúan az orvosok privilégiuma volt, de ez a tevékenység őket túlterheltté tette. Rámutatott, számos nemzetközi példa van arra, hogy más országokban jóval nagyobb hatáskörrel rendelkeznek a szakdolgozók, mint hazánkban. E mintákat is vizsgálva és elemezve tervben van, hogy az emelt képzést kapó szakdolgozók receptfelírási joggal rendelkezhessenek, olyan gyógyszerek esetében, amit krónikus betegségre szed az illető orvosi javallatra és koordinálással, már hosszabb ideje.
„Szilárd meggyőződésem, hogy mind a betegeink, mind a teljes magyar egészségügy, valamint a nemzetgazdaság is profitálhat abból, ha Magyarországon is bővítjük az egészségügyi szakdolgozóink tevékenységi körét” – fűzte hozzá. Takács Péter az előadása során elmondta, hogy a gyógyítás csapatmunka: az orvos koordinálja, de a teljes gyógyuláshoz a hatékony ápolói tevékenység is nélkülözhetetlen.
A szakmai fórumot megelőző ünnepélyes megnyitójában Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy motivált egészségügyi csapattal lehessen a gyógyító tevékenységet végezni, szükséges az anyagi feltételek és a kiszámítható munkahelyi körülmények biztosítása. Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ elnöke hozzátette, hogy az általa irányított egészségügyi centrumban az integrált városi kórházakkal együtt éves szinten mintegy 120 ezer fekvőbeteget látnak el, míg a járóbeteg-ellátás a kétmillió főt is meghaladja. „Ezek olyan magas számok, hogy mindezt a gyógyító tevékenységet ilyen magas számban és színvonalon csakis jól képzett egészségügyi munkaerővel lehet hatékonyan, a betegek megelégedésére végezni” – mondta az elnök.
Betlehem József, a PTE rektorhelyettese köszöntőjében kifejtette: „2016-ban indult az a reformfolyamat, amelyik részeként a magyar felsőoktatás megújult az európai képesítési keretrendszernek megfelelően. Ez szerencsés módon találkozott az egészségügyben is olyan fajta kihívásokkal, hogy az ápolóképzési programot sokkal gyakorlat-orientáltabban, sokkal inkább a kompetenciákra fókuszáltan kellene átalakítani. A kormányzat akkor ezt a szerepet felvállalta, felismerte ennek a jelentőségét, és immár el lehet mondani, hogy 2019 óta több mint 300 ilyen egyetemi végzettségű, kiterjesztett hatáskörű okleveles ápoló ténykedik a magyar egészségügyi ellátórendszerben” – tájékoztatott a képzés országos koordinációját végző rektorhelyettes.
Az eseményen előadást tartott többek között Ujváriné Siket Adrienn, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ápolási, Szakdolgozói és Szülésznő Tagozatának elnöke is a kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolók szerepéről az alapellátásban. A Fórum az ápolásról című rendezvény végül panelbeszélgetéssel zárult.
