Kezelhetetlen ápolóhiány?
Az állami egészségügyi rendszerből 25 ezer ápoló hiányzik, ma a nővérhiány három-négyszerese az orvoshiánynak, írja a Magyar Narancs.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint a legfejlettebb országok átlagához képest nálunk 25-26 ezer ápoló hiányzik a rendszerből. Az elvándorlás mértékéről igen nehéz pontos adatokat találni, még ha a korábban Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) névre hallgató, ma már az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) belül Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság néven működő szerv kezeli is a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást kérő egészségügyi dolgozók adatbázisát. Az igazolások kiadásában a MESZK is közreműködik. „Ezek az adatok egyrészt szándékot jeleznek – magyarázza Balogh –, az igazolás ugyanis 3 hónapig érvényes, ugyanaz a személy tehát többször is kérhet, így többször is szerepelhet az adatbázisban. Másrészt ezekben az adatokban benne vannak azok a Magyarországon tanuló külföldiek is, akik a tanulmányuk után elhagyják az országot, bár az ápolók esetében az igazolást kérők 90 százaléka magyar. Harmadrészt a szakdolgozói migrációt árnyaltan kell kezelni, mert sokan a képesítésükhöz képest alacsonyabb kategóriában kezdenek dolgozni, ahová nem kell igazolás, esetleg pályaelhagyók lesznek külföldön vagy itthon, vagy ingáznak két ország között.
A hivatalos statisztika így csak a jéghegy csúcsa.” A MESZK elnöke szerint az ápolói létszám csökkenése folyamatos, egyre többen mennek nyugdíjba, egyre kevesebb a pályakezdő, a fővárosban és a nyugati megyékben pedig hosszú évek óta kritikus a helyzet; utóbbi helyről sokan átmennek Ausztriába dolgozni, akár naponta ingázva a munka- és a lakhelyük között. A hivatalos adatok szerint 2013-ban ment el a legtöbb ápoló: a távozó 655 szakdolgozóból 518 volt ápoló, 2014-ben 680-ból 485, 2015-ben 707-ből 491, a 2016-os adat szerint pedig 631-ből 426. A legfrissebb adat 2017 első félévéből való, akkor 306 szakdolgozó ment el, ám az külön nincs feltüntetve, mennyi volt ebből az ápoló. A MESZK szerint az ápolóhiány az orvoshiánynál háromszor-négyszer nagyobb. „Mivel az EU-ban elismerik a magyar diplomát és az egészségügyi dolgozó mindenhol hiányszakma, nagy a csáberő, hogy ahogy végeznek, másnap már menjenek is külföldre” – mondja Balogh Zoltán.
Régebben akartam menni, de én gondoztam a szüleimet, nem hagyhattam itt őket – mondja a Magyar Narancsnak egy fővárosi kórház ápolója. Náluk több mint 60 ágy van, amire 14 ápoló jut – két és fél éve ennek a duplája volt, több mint 30 nővér. A legtöbben nyugdíjba mentek, de van, aki más intézménybe, külföldre vagy a magánszektorba, és volt, aki egyszerűen otthagyta az egészségügyet.
A munkaerőhiányt ún. bérnővérekkel igyekeznek pótolni, ám mivel közülük a legtöbb főállás mellett másodállásban vállal plusz, kisegítő műszakokat más intézményekben, ezzel a rendszerrel is sok a probléma. „Ha a főállású munkahelyén borul a beosztás, borul a másodállás is, ezért sokszor nem érkeznek meg, és a műszak elején tudjuk meg, hogy két ápolóval kevesebben leszünk. Igyekszünk ezért ezt az opciót keveset igénybe venni, de egyszerűen rákényszerülünk.”
Egy vidéki kórház ápolója ennél jobb körülményekről számolt be: náluk 32 ágyra 15 fő jut, a minimumfeltételeknek eleget tesznek az osztályok, de még így is kevés a munkaerő. Ő főként az adminisztrációs terhek miatt panaszkodik: a megnövekedett dokumentálási kötelezettségek miatt nem elég az ápoló, szerinte külön kellene választani az ápolási feladatokat az adminisztratívaktól. A pluszvállalás náluk is általános, a legtöbb kollégájának, ahogy neki is, van másodállása.
