Kevesen tüntettek az egészségügyért
A Facebookon megjelent félrevezető állítások, a hideg, a félelem és a feleslegesnek gondoltság miatti érdektelenség megtette a magáét: talán néhány százan vettek részt a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) március 24-én 14 órára meghirdetett tüntetésén az egészségügyért. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem sokkal korábban újabb béremelést ígért.
Segítség! Megbecsülést az egészségügynek! Élni is szeretnénk, nem csak dolgozni! Bért kérünk, nem csak ígéreteket! – néhány jellemző felirat a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) március 24-én délután megtartott tüntetésén látható táblafeliratokból. A tüntetést – leegyszerűsítve – az ápolók, szakdolgozók továbbra is alacsony bére és a megbecsülés hiánya miatt tartották. A dolog kis szépséghibája, hogy a rendezvényre a szervezők és a felszólalók által is többször megjegyezetten kevesen jöttek el – de legalábbis nem elegen. A követeléseket és az amiatt kilátásba helyezett tüntetést, sőt akár a sztrájkot korábban a mentők egyik szervezete is támogatta, ám utóbb bejelentették, az államtitkár válaszolt felvetéseikre, ők már nem szervezik a Parlamenthez közeli tüntetést.
Arra, hogy miért is voltak kevesen, többen is keresték a választ. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna szerint ebben szerepe lehetett a tüntetés napján megjelenő Facebook-ellenkampánynak, amelyben arról tájékoztatták a nagyérdeműt, hogy a rendezvényt nem tartják meg. Sokan vannak olyanok is, akik ilyenkor is helyt álltak-állnak a betegek mellett, de sokan nem rejtették véka alá azt a véleményüket sem, hogy nem kevesen vannak, akik félnek közülük. És bár munkájuk nemcsak fizikálisan, hanem lelkileg is megterhelő, nem szeretnék azt elveszíteni.
A feudalizmus ma is jellemző, egyes megfogalmazások szerint a kórházak élén rendre az aktuális hatalomhoz hű vezetők állnak. Így aztán nem egyszer tapasztalták meghívóik eltávolítását, vagy akár annak kijelentését, hogy nem lehetnek szakszervezeti tagok – vagy ha igen, akkor megmondták, hogy melyiké.
A szakszervezet szerint a béremeléssel csak az orvosok és a diplomás egészségügyiek elégedettsége nőtt; a többség elégedetlen. Soós Adrianna cáfolta, hogy hívták volna őket a bértárgyalásokra, állítása szerint sokszor kezdeményezték, hogy bekapcsolódhassanak a sztrájktárgyalásokba, de ez rendre meghiúsult. Mióta közzé tették a tüntetés hírét, a tárgyalások megszaporodtak – értékelte a közelmúlt eseményeit –, de az ezekről szóló tájékoztatás rendre kimerül abban, hogy "folytatódnak". A kormány szerinte akár a választásokig is léphet még, hiszen pontosan tudják, ki mennyi bért kap, mennyien mentek el. Ha „a gazdaság virágzik”, akkor az egészségügynek sem kellene pusztulnia – jelezte a szakszervezeti vezető, arra is utalva, az ágazat eszközellátottsága is kívánnivalókat hagy maga után. Szavai szerint a dolgozók mintegy 96 százaléka elégedetlen a béremeléssel, s a 25-45 év közötti munkavállalók jó 80 százaléka gondolkodik azon, hogy elhagyja a szakmát. Mindezt a többi közt alátámasztani látszik az a személyes vallomás, amelyet egy szakdolgozó gyermekétől idéztek: „Anya, jó lenne, ha beteg lennék. Akkor velem is olyan sokat lennél, mint a kórházi betegekkel.”
A szakszervezet többször, több helyütt felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a tüntetés politikamentes. Ennek ellenére az egyik hozzászólást (és a vele járó fütyülést) félbe kellett szakítani. A tüntetők végül az Emmi elé vonultak petíciójukkal és a lila lufikkal, melyeket az égnek engedtek.
A dokumentum kiterjed a FESZ által kidolgozott egységes bértábla bevezetésére, követeli a különösen megterhelő munkakörökben dolgozók kiemelt bérezését. Arra kéri a minisztériumot, hogy az új kormány a jelenleginél gyorsabb ütemben folytassa a bérfelzárkóztatást: 2019-ben 15, majd 2020-ban újabb 15 százalékkal emelje a juttatásokat, valamint hogy az új kabinet a megalakulását követő 90 napban dolgozzon ki olyan egészségügyi programot, ami öt évvel javítja a magyarok várható élettartamát.
Az államtitkárság délután közleményben reagált az eseményekre, e szerint két héttel a választások előtt nehezen értelmezhető másnak a Független Egészségügyi Szakszervezet által szervezett tüntetés, mint politikai kampányakciónak. A FESZ más egészségügyi szakszervezetekkel ellentétben eddig szerintük nem is volt hajlandó részt venni a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Pedig – mint írják – a kormány megbecsüli a dolgozókat, éppen ezért ellentétben az előző balliberális kormányokkal, amelyek tárgyalni se voltak hajlandók a béremelésekről, több éve rendszeresen egyeztetnek az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és a velük kötött megállapodásnak megfelelően jelentős béremelési programot indítottak az egészségügyben.
Mint a közlemény leszögezi: „az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2019 között összesen 65%-kal emelkedik. A szakorvosok bére az elmúlt két évben 207 ezer forinttal nőtt. A tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a kormány célja, hogy a béremeléseket folytassák. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű, E7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, ma 342 582 forint. Egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű, F2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 199 805 forinthoz képest ma 382 354 forintot keres. Egy 4-6 éves munkaviszonnyal rendelkező, középfokú szakmai végzettségű, C2 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010-es 144 219 forinthoz képest mára 250 293 forintra emelkedett. Egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, középfokú szakmai végzettségű, C7 fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 148 352 forint volt, ma 261 253 forint.”
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter mindezeken túlmenően már a tüntetést megelőzően, egy hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatón közölte: a kormány elkötelezett a további béremelések mellett, az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében. Mint az MTI tudósításából kiderül: a kormány 2010-ben csődben lévő országot vett át, de az utóbbi három évben sikerült az egészségügyben érdemi béremelést végrehajtani. „Ez jó irányba haladó, de nem lezárt folyamat. 2018-ban a kormány előre hozta a szakdolgozók béremelését, újabb jövedelemkiegészítést kaptak a háziorvosok, és rendezték a társadalombiztosítással szerződött fogorvosok munkájának finanszírozását. Az ellenzéki pártok a kampányban folyamatosan felhasználják az egészségügyi dolgozókat, a kormányra azonban két választás között is számíthatnak”. A politikus újfent emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottak az egészségügyi intézmények korszerűsítésére, 77 kórház újjáépítése történt meg. Országszerte 31 új mentőállomás épült és felújítottak 104-et, köztük a hódmezővásárhelyit.
|
A Független Egészségügyi Szakszervezet „konzultációján” a közösségi oldalon egyebek mellett azt kérdezték, hogy a többszöri emelések ellenére mennyire elégedettek az egészségügyiek a bérükkel és mekkora bennük a sztrájkhajlandóság. A reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 90 százaléka lenne hajlandó tenni is valamit annak érdekében, hogy változzon a helyzete, 80 százalékuk sztrájkolna, és több mint felük utcai demonstrációkban is részt venne. A szakszervezet adatai szerint az átlagos egészségügyi szakdolgozó bére óránként bruttó 1000-1500 forint, melyből 1000 forintnál kisebb összeget kapnak kézhez. Az egészségügyi háttérszemélyzetnek (konyhások, fűtők, sterilizálók) bére még ennél is kevesebb ők 10 éve nem kaptak emelést. |
