Kevesebb a felvételiző

Nem állt meg az évek óta tartó folyamat: idén is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. A csökkenés az orvosés egészségtudományi képzés területét sem hagyja érintetlenül.

Mintegy 12 ezerrel kevesebb diák jelentkezett idén az egyetemekre és a főiskolákra: az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) adatai szerint összesen 96 302 fiatal adta be a jelentkezési lapját az egyetemek vagy főiskolák valamelyik felsőoktatási intézményébe. A továbbtanulni vágyók számának lassú apadása nem most kezdődött: 2002-ben még 165 ezer jelentkező volt, a rákövetkező évben már csak 160 ezer, majd 2004-ben ismét több – 167 ezer – kérelem érkezett. Ezt követően ismét folytatódott a csökkenés: 2005-ben 150 ezer, 2006-ban 132 ezer, 2007-ben pedig 108 ezer diák szeretett volna továbbtanulni.
  A hallgatószám változásának okairól vitatkoznak a szakemberek. Az ellenzék és a hallgatói érdekképviselet elsősorban a tandíj elrettentő hatásának tudja be a kevesebb pályázót (tandíjat a népszavazás eredménye miatt végül mégsem kell fizetniük a hallgatóknak). Ugyanakkor az is tény, hogy évről évre egyre kevesebb a potenciális felvételiző. A felsőoktatási intézményekbe az utóbbi években százezres létszámban vesznek föl felvételizőket (felét költségtérítéses, felét államilag támogatott helyre), az adott évben érettségizők azonban ennél kevesebben vannak.
  Ez év májusában ugyan hozzávetőleg 125 ezer diák jelentkezett érettségire, de köztük vannak az előrehozott és a szintemelő matúrát tevők is. Az „igazi” érettségizők száma alig 86 ezer, s körülbelül a felük felvételizik. A többiek már korábban érettségizett és most újra próbálkozó diákok. Ám az évek előrehaladtával lassan ők is „elfogynak”, hiszen előbb-utóbb bekerülnek a kiszemelt egyetemre vagy főiskolára. Ráadásul idén mintegy tízezerrel kevesebb a végzős érettségiző, mint tavaly. Ennek az az oka, hogy most lettek negyedikesek azok a diákok, akik a 2004-es induláskor az úgynevezett nyelvi előkészítő osztályokban kezdtek tanulni: ez a képzés öt évig tart, az ide járók tehát csak jövőre érettségiznek, illetve felvételiznek.
  A jelentkezők fogyatkozó száma érinti az orvosi és az egészségügyi képzéseket is. Az OFIK honlapján, a www.felvi.hu-n található adatok szerint tavaly 8252-en adták be pályázatukat az orvos- és egészségtudományi képzési területre (ebből 6298-an első helyen jelölték meg az orvosi, illetve az egészségügyi szakok valamelyikét), ez évben pedig már csak 6641-en (közülük 5411-en az első helyen).
  Az orvos- és egészségtudományi képzési terület – az összes jelentkezőt figyelembe véve – eggyel hátrább is csúszott a népszerűségi mezőnyben: 2007-ben még a hetedik volt a népszerűségi listán, most csak a nyolcadik (az agrárképzés előzte meg, igaz, csupán 100 jelentkezővel). Akik viszont ezt a pályát szemelték ki maguknak, határozottabbak, mint az egy évvel korábban jelentkezők: az orvos- és egészségtudományi képzési terület az első helyes jelentkezések rangsorában a tavalyi szintén hetedik helyről az idén – megelőzve az informatikai képzést – a hatodikra lépett elő.
  Általános orvosképzésre államilag támogatott formában a legtöbben – 1480-an – a Semmelweis Egyetemre jelentkeztek, a második legnépszerűbb a Szegedi Tudományegyetem 1475 jelentkezővel, a harmadik a Pécsi Tudományegyetem 1210 aspiránssal, míg a Debreceni Egyetemen 1154 diák szeretné magát orvosnak kiképezni. Másképp alakul viszont a sorrend, ha a fizetős diákokat nézzük. A legtöbb diák – 77 – Pécsett fizetne általános orvosi képzéséért, Szegedre 75-en, Debrecenbe 73-an, Budapestre pedig 68-an jelentkeztek költségtérítéses képzésre.
  Hasonlóan alakul a sorrend a fogorvos és a gyógyszerész szakokon. Államilag támogatott formában ezekre a képzésekre is a legtöbben a Semmelweis Egyetemen pályáznak (753, illetve 557 jelentkező), második a Szegedi Tudományegyetem (605, illetve 523 jelentkező), harmadik a Debreceni Egyetem (597, illetve 407 jelentkező), negyedik pedig a Pécsi Tudományegyetem (518, illetve 272 jelentkező). Költségtérítéses képzésben persze ezeken a szakokon is változik a sorrend. Fogorvos- és gyógyszerészképzésért a legtöbben (52-en, illetve 33-an) Szegeden fizetnének.