Két szavazás Magyarországon?

Március 9-re, vasárnapra tűzte ki Sólyom László köztársasági elnök a kórházi napidíj, a vizitdíj és a képzési hozzájárulás ügyében kezdeményezett országos ügydöntő népszavazást. Ez azonban várhatóan nem az egyetlen referendum lesz az idén: több szervezet gyűjt aláírást az üzleti alapon működő, több-biztosítós egészségbiztosítás bevezetése ellen, a Fidesz pedig bejelentette: kérni fogja, hogy az Országgyűlés rendeljen el megerősítő népszavazást az egészségbiztosítási törvényről, amelynek záró vitáját és záró szavazását február 11-én ismétli meg a parlament.

Az Albert házaspár kezdeményezése sokáig surranópályán haladt – miközben a szocialisták és a Fidesz többfordulós csatát vívtak az ellenzék népszavazási kérdéseiről. Albert Zsolt és felesége februári kezdeményezése szinte észrevétlenül vette az akadályokat. Az Alkotmánybíróság december 13-i döntése alapján pedig már az aláírásgyűjtést is megkezdhették a 2006-ban nyugállományba vonult, jelenleg köztisztviselőként dolgozó egykori határőrtiszt és nejének kérdéséről – Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást? A felvetés nem egészen pontos, de ahhoz képest, hogy még a törvény elfogadása, a koalíciós huzavona végjátéka előtt adták be a választási bizottságnak, jól körülírja a biztosítási reform lényegét. A legfőbb ellenérv, hogy a kormány kommunikációja szerint 2009-től egybiztosítós és többpénztáras modell lesz Magyarországon, ám nehéz lenne megmondani, melyik is lesz az az egy biztosító.
  A Fidesz lépése azért érdekes, mert annak idején szó volt arról, hogy az egészségbiztosító privatizációjáról szóló kérdést is benyújtanak a választási bizottságnak, végül azonban elvetették ezt a lehetőséget. Azóta kiderült, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit legalább olyan erősen összeköti az egységes állami társadalombiztosítás megmaradásának támogatása, mint a vizitdíj-ellenesség. Erre derült fény a Medián közvélemény- kutatásából, amely szerint november végén az egészségbiztosítás átalakításának megakadályozását a megkérdezettek 73 százaléka helyeselte. Mindez alig marad le a vizitdíjhoz kapcsolódó kérdés támogatottsága mögött, a Nézőpont Intézet decemberi adatfelvétele alapján a megkérdezettek 84 százaléka mondana nemet az orvoslátogatásonként fizetendő 300 forintokra, miközben a tandíj eltörlését csak a megkérdezettek 66 százaléka támogatja.
  A törvényjavaslatot valamennyi szakszervezeti szövetség támadja, ám aláírásokat eddig csak a korábban sztrájkot és nagygyűlést is szervező Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok gyűjt. Az egészségügyi szakszervezetek azonban függetlenül mozgolódnak, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához tartozó EDDSZ és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete is kiveszi a részét az aláírásgyűjtésből, csakúgy, mint a Ligához csatlakozott, Gyenes Géza vezette Magyar Orvosok Szövetsége. Az aláírásgyűjtés január elején kezdődött, a Fidesz azonban azt reméli, ha február 11-én az Országgyűlés elfogadja a törvényt, akkor a következő ülésnapon elrendeli a megerősítő népszavazást. Ehhez – mint Kolláth György alkotmányjogász figyelmeztet – a képviselők több mint felének támogatása kell, ebben az esetben a köztársasági elnök nem írhatná alá a jogszabályt. Vagyis a törvény hónapokra parkolópályára kerülne, és ez még a koalíció számára sikeres népszavazás esetén is ellehetetlenítené a több-biztosítós modell 2009 január elsejei indulását. Persze, ez csak elvi lehetőség, mert a javaslat aligha kapja meg a szükséges számú szavazatot, s ha a parlament elfogadja, az államelnöknek alá kell írnia a törvényt.
  Sólyom László a vizit-, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében már kiírta a népszavazást, előfordulhat azonban, hogy két népszavazás is lesz az idén Magyarországon. Kétszázezer aláírás négy hónap alatti összegyűjtése nem okozhat gondot a civileknek, ráadásul az Albert házaspár felvetésének tartalmával több történelmi egyház és számos társadalmi szervezet egyetért. Ennek nem a dupla költség a legnagyobb hátránya, hanem az, hogy az utóbbi években minden referendum kudarcot vallott, mivel a lakosságot nem sikerült kellő számban mozgósítani

  Választás májusban

  Fideszes országgyűlési képviselő és szocialista tagozati vezető is indul a Magyar Tudományos Akadémia tavasszal megüresedő elnöki pozíciójáért. Sőt, a korábban már két ciklust irányító Glatz Ferenc is újra ringbe szállna – ez derül ki a Heti Válasz politikai hetilapban megjelent, az akadémiai választások hátterét elemző írásából. A lap úgy tudja, hogy eddig Pálinkás József, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója, az Orbánkormány oktatási minisztere nyolc, Somlyódy László, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője hét osztályon kapott jelölést. Őket követi Keviczky László, a Számítástechnikai és Automatizálási Intézet laboratóriumvezető kutatóprofeszszora és Fésüs László orvoskutató, a Debreceni Egyetem rektora. Jóllehet a közgyűlést csak májusban tartják, a kulisszák mögött már tavaly év vége óta zajlanak a tisztújítás előkészületei. Az elnöki poszt ugyanis komoly befolyással jár – ráadásul a Medián másfél évvel ezelőtti felmérése szerint az MTA-ban bíznak meg leginkább a magyar állampolgárok. A négyes skálán az intézmény átlagban 3,09 pontot kapott; a kormány a 18., a politikai pártok pedig a 20., utolsó pozíciót foglalták el a bizalmi listán.
  Az akadémia első embere évi több tízmilliárdos költségvetési és pályázati pénzzel gazdálkodó intézmény élén áll, amelynek nagyfokú önállósága sokszor politikai viharokat gerjeszt. Vizi E. Szilveszter elnökségéről megoszlanak a vélemények, ám azt még kritikusai is elismerik, hogy az Akadémia komoly eredményeket ért el az elmúlt években. A tudományágak legfrissebb vívmányait közérthetően bemutató Mindentudás Egyeteme közönségsiker lett, a világ tudóselitjét Budapestre hozó World Science Forum legutóbbi ülését a nemzetközi sajtóban a tudomány Davosának nevezték. Sőt, sikerült nyitni a piaci szereplők felé is. Vizi E. Szilveszter leköszönése után is a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke marad, és visszatér a kutatáshoz. Utódjelöltjeiről, a kezdődő kampányról azonban nem nyilatkozik.

MT