hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.

Kegyeleti okból mellőznék a kötelező boncolást

Három miniszter közös javaslatára módosítanák a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló jogszabályt – derül ki a hvg.hu birtokába került javaslatból.

A Hableány tragédiája után pár nappal készült tervezet lényege, hogy kivételes esetekben – kegyeleti okból – mellőznék a kötelező boncolást. Így tömegszerencsétlenségek vagy természeti katasztrófák esetén is rugalmasabb lenne a procedúra, hogy az áldozatok családjai mielőbb eltemethessék szeretteiket.

A javaslat „A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 2013-as kormányrendeletet” módosítja. A dokumentumot Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter közösen jegyzi. Hogy pontosan mikor kerülhet az Orbán-kormány elé, az nem derül ki belőle, de ha valóban a dél-koreai turisták halála miatt könnyítenének az eljáráson, akkor vélhetően hamarosan.

A jövőben az egyszerre sok ember életét követelő katasztrófáknál nem lenne kötelező a hatósági, illetve az igazságügyi boncolás. Ezzel ugyanis nem sérülnek az „eljárási és szakmai érdekek” – szögezik le –, mert az ilyen tömegszerencsétlenség és természeti katasztrófák esetén „a halál oka egyértelműen megállapítható”. A hatályos rendelet szerint minden „nem természetes halál” esetén szükséges a hatósági, vagy igazságügyi boncolás (ezek különbségeit egy másik jogszabály rögzíti), de ha a halálesettel összefüggésben zajlik egy büntetőeljárás, akkor minden esetben kötelező igazságügyi boncolást elrendelni. A hatósági boncolástól ugyan kivételesen el lehet tekinteni, ha a „halottvizsgálati eljárást folytató hatóság” így rendelkezik, de így ez mérlegelés kérdése.

A módosításnak köszönhetően viszont a tömegszerencsétlenség, illetve természeti katasztrófa esetén főszabállyá válna „a boncolás mellőzése, ha a halál oka egyértelműen megállapítható”. A javaslat szerint különösen igaz ez akkor, ha az áldozatok azonosítását a nemzetközi, úgynevezett Disaster Victim Identification protokoll (DVI-protokoll, vagyis egy katasztrófa áldozatainak azonosításának protokollja) alkalmazásával végzik.

Az Interpol DVI-protokollját kifejezetten arra dolgozták ki, amikor „a globalizált világban a jelentős számú áldozattal járó tömegszerencsétlenségeknél jellemzően számos külföldi személyt” kell azonosítani. A protokollt nemcsak természeti katasztrófáknál, hanem bűncselekményeknél, így terrorcselekményeknél is használják. (A DVI-protokollról magyarul a katasztrófavédelem honlapján itt olvashat).

A teljes cikk

(forrás: hvg.hu)

Könyveink