Kásler Miklós a szigorításokról: bezárhatnak egyes üzletek
Kásler Miklós a Blikknek adott interjújában elmondta: olyan mértékben terjed a vírus, hogy hamarosan újabb szigorításokra lesz szükség.
A második hullám csúcsán 674 beteg volt lélegeztetőgépen, miközben már a járvány előtt is 1600 készülék állt rendelkezésre. Mégis további 16 ezer gépet szereztek be 300 milliárd forint értékben. Nem érzi jogosnak a kritikákat?
Itt a nyakunkon a harmadik hullám, gyorsan terjed a brit variáns, ami tudjuk, hogy legalább 70 százalékkal fertőzőképesebb, fiatalabb korosztályokat is elér, illetve a betegség lefolyása súlyosabb. Naponta két-háromszáz ember kerül most kórházba, ötszáz felett van és meredeken nő a lélegeztettek száma. Szerintem nem lehet pénzben mérni azt, hogy lélegeztessünk egy embert vagy sem. A kormány célja az, hogy minden eszköz és feltétel meglegyen a betegek gyógyulásához. A járvány felszálló ágában vagyunk ismét, készültség van a kórházakban.
Várható emiatt további szigorítás?
A vakcináció mértéke több hét múlva éri el azt a szintet, ami megfékezhetné a felfutást. Addig szükség lehet szigorításokra is.
Milyen lehetséges további szigorítások jöhetnek szóba?
Nagyon sokféle lehetőség van. Ha azt tekintjük, hogy a járványügyi szigorítások maximuma 100 százalék, akkor a jelen pillanatban életben lévő szigorítások ennek a 70 százalékát teszik ki. Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre. Az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak nyitva tartása mellett lehet az egyéb boltok nyitva tartásán is szigorítani. Ennek mintájára még sok minden más is lehetséges.
2018-ban egy interjúban azt mondta, bízik benne, hogy a hálapénz négy éven belül eltűnhet. Most úgy tűnik, ebben jelentős előrelépés történt. Valóban eltűnhet a hálapénz, de a koronavírus nélkül is eljutottunk volna-e idáig?
A világjárvány a magyar egészségügy előnyeire és hiányosságaira is kétségkívül rámutatott. A hiányosságok számomra nyilvánvalóak voltak, hiszen 1968 óta, amikor elkezdtem az egyetemet, ebben a közegben élek. Láttam a magyar egészségügy romlását szakmailag és etikailag is. A járvány az átlagember számára is rámutatott arra, miken kéne változtatni. A paraszolvencia is ide tartozik, de nagyon sok minden más is. Nem kértük ezt a járványt, de így alakult.
A teljes interjút a Blikk közli.
Szlávik: Elképzelhető, hogy szigorítani kell az intézkedéseket |
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elképzelhetőnek tartja, hogy szigorítani kell a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott intézkedéseken, mert a vírusmutánsok miatt egyre többen fertőződnek meg, és kerülnek kórházba. A főorvos kedden az M1 aktuális csatornán kiemelte, hogy az intézkedéseken kívül egyelőre csak a védőoltással lehet védekezni a járvány ellen, ezért fontos, hogy minél többen minél hamarabb megkapják az első oltást. Mivel még nem áll rendelkezésre elég oltóanyag, több országban is elkezdték kitolni az első és a második oltás közötti időt az adott vakcina alkalmazási útmutatójában leírt maximális időig, így több ember kaphatja meg az első adagot, amely már ad valamennyi védettséget. Véleménye szerint ez helyes módszer, amíg nincs elég vakcina. Szlávik János beszélt arról is: egyes országokban azzal is kísérleteznek, hogy a második oltáskor nem ugyanazzal a vakcinával oltanak, mint az első alkalommal, ezzel próbálva magasabb hatékonyságot elérni. Ezek még csak kísérletek, amelyeknek nem ismertek az eredményei, ezért egyelőre ragaszkodni kell ahhoz, hogy mindkét oltás ugyanazzal a vakcinával történjen. (MTI) |