Kapu Tibor: Egy csoda részese vagyok
Isteni élmény volt részese lenni a Grace űrhajó felbocsátásának, és az azóta eltelt valamennyi nap egy csoda, beleértve azt is, amikor először megpillantottuk a Földet, mondta Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós, aki pénteken a Nemzetközi Űrállomásról élőben válaszolt a sajtó kérdéseire.
Az Axiom-4 küldetés tagjaként június 26-án felbocsátott Kapu Tibor kiemelte: büszke arra, hogy számos előremutató és innovatív kísérletet végez az űrállomás fedélzetén, és a misszió összesen hatvan kísérletéből legalább huszonöt magyar kutatóktól, egyetemektől, vállalatoktól érkezett a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében. "Ez hatalmas hozzájárul egy nemzetközi misszió keretében, gyakorlatilag miénk magyaroké a legmagasabb szám, amire méltán vagyunk büszkék. Hiszem, hogy azok a kutatók, akik a HUNOR-programban közreműködtek, meg fogják találni a helyüket a versenypiacon is", jelentette ki.
Kapu Tibor felidézte, hogy komoly kihívást jelentett számukra, hogy az eredeti tervekhez képest két hetet csúszott a felbocsátás, és ennyivel hosszabbodott meg a karantén is négyük számára.
"Szerencsére a személyzettel jól bírtuk a helyzetet, még élveztük is. Amikor elindult a visszaszámlálás, nehéz volt elhinni, hogy végre valóban megtörténik, és volt egy tíz-tizenöt perc, aminek a végén 13 másodpercre voltunk attól, hogy ezt az eseményt is elnapoljuk. Maga a felbocsátás, a 8,5 percen keresztüli robaj sokkal hangosabb, gyorsabb, mint azt előzetesen gondoltam, végig mosolygás volt, majd egyszer csak csend és súlytalanság", idézte fel Kapu Tibor. Megjegyezte, hogy folyamatos csodát és izgalmat él át, és bár sok képet látott korábban a Földről, de nincs, ami vissza tudná adni, mennyire gyönyörű, fényes és színes a bolygónk. "Amikor lemegy a Nap, minden narancssárga, amikor besötétedik, akkor pedig tengerészkék. Kilencven perc alatt megkerüljük a bolygót, minden öt percben történik valami, ami korábban nem. Vannak viharok, szelek, felhők, de innen fentről teljesen máshogy néznek ki".
A magyar űrhajós kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az út, amit ő bejárt, nem egy emberé, hanem a teljes magyar nemzet küldetése."Kis nemzetként megvalósult egy álom, itt vagyok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Elképesztő és menő érzés volt a saját és édesapja nevével ellátott, zászlónkkal ellátott szkafanderrel utazni".
A Nemzetközi Űrállomáson őt ért kihívások közül azt emelte ki, hogy rendkívül könnyű ott elhagyni dolgokat, és nehéz fókuszálni, a mostani sajtóesemény előtt nem sokkal még egy pszichológiai kérdőíven, azelőtt egy kísérleten kellett dolgoznia. Hozzátette: ruhát hajtogatni lehetetlen a fedélzeten.
Beszámolt arról, hogy a pille műszert még nem tudta kipróbálni, de erre hamarosan sor kerül, és a tervek szerint videót fog forgatni az űrállomás orosz szegmensében, amit nagy izgalommal vár.
"Nagyon szeretnénk, hogy tovább folytathatnánk a programot. Az elmúlt három-négy évben számos kutató, orvos és mások dolgoztak sokat azért, hogy megtanuljuk egy űrhajós kiválasztását és felkészítését. Az űrkutatás hatalmas lehetőség a terület minden jelenlegi és jövőbeni szereplőjének és a fiatalok számára a jövőben", mondta a többi között a magyar kutatóűrhajós a budapesti HUNIVERZUM Látogatóközpontban tartott sajtóeseményen.