Kaposvár gyorsabb volt az államosításnál
Igencsak szerencsésnek tartják magukat a kaposvári kórházépítők – derül ki a SonLine írásából.
A Pólus-program városai közül a kaposvári kórházberuházás indult elsőként, jó ütemben, hiszen amikor a megyétől az államhoz került a működtetés, addigra lassan levonultak az építők a területről. Ezt Moizs Mariann a kórház stratégiai igazgatója mondta a SonLine érdeklődésére, azt is hozzátéve, hogy az év végi konszolidációs források a szállítókat is megnyugtatták, hiszen a kórház adósságát százmilliókkal sikerült mérsékelni.
A kivitelezők még az önkormányzatokkal kötöttek szerződést, az intézmények viszont január elsejétől az államhoz kerültek, amit a kivitelezők – érdekképviseletük szerint – „légüres térként” éltek meg. Ez fennakadásokat okoz Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Szegeden, Nyíregyházán és Kecskeméten – idézi fel a lap. Kaposvár ilyen szempontból is szerencsés volt, hiszen Somogyban nem a fenntartó, hanem a kórház szerződött a Kapos Kórház Konzorcium kivitelezőivel. Ráadásul a Kaposi Mór 12,4 milliárdos tömbkórházi fejlesztésének, az elavult és gazdaságtalan pavilonrendszer megszűntetésének az alapkövét több mint egy éve rakták le. A „gyorsaság” részint annak köszönhető, hogy a kaposváriak megdolgoztak a mostani kedvező sorsukért: e műfajban az övék volt az egyetlen EU-s pályázat, mely már 2006-ban megvalósításra készen állt.
