Kapósak az antidepresszívumok az USA-ban

Az USA-ban az antidepresszívumok – köztük elsősorban az SSRI-k – alkotják a harmadik leggyakrabban rendelt gyógyszercsoportot, és sokan enyhe panaszok miatt szedik ezeket anélkül, hogy tisztában lennének potenciális veszélyeikkel.

„Mind a gyógyszert rendelő orvosoknak, mind a fogyasztóknak sokkal jobban kellene ismerniük, hogy milyen tünetek esetén érdemes antidepresszívumot szedni. Tisztában kell lenni azzal, hogy bár akut mellékhatásaik alig vannak, hosszú távon lehetnek káros hatásaik” – mondta dr. Ramin Mojtabai, a Johns Hopkins kórház egyik pszichiátere.

A közlemény szerzői úgy gondolják, hogy a fogyasztás növekedése nem jelenti szükségszerűen azt, hogy nem megfelelő módon használják e gyógyszereket, de mindenképpen meg kell tudni, hogy mi a fogyasztásnövekedés oka, és ha szükséges, olyan gyakorlatot kell kialakítani, ami biztosítja, hogy a betegek a leghatékonyabb kezelést kapják.

A szerzők az U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) éves kimutatásait felhasználva 233 144 olyan felnőtt beteg adatait tekintették át, akik 1996 és 2007 között voltak orvosuknál. A Health Affairs augusztusi számában közölt tanulmányban kimutatták, hogy e 12 év alatt több mint kétszeresre, 4-ről majdnem 9 százalékra nőtt az olyan esetek aránya, amikor nem pszichiáter orvos írt fel antidepresszívumot. Ebbe beletartozott 9454 olyan beteg is, akinél soha nem mutattak ki depressziót vagy olyan betegséget, amit tipikusan antidepresszívummal kezelnek. Az ilyen betegek aránya a vizsgálati periódus kezdetén még csak 2,5 százalék volt, de a végén már 6,4 százalék. (A szerzők mindazonáltal figyelmeztetnek arra, hogy nincs kizárva, hogy e betegek egy részében valójában megállapítottak depressziót, csak ez nem szerepelt a CDC adatai közt.)

A major vagy krónikus depressziós betegek esetében 2007-ben 44 százalékkal gyakrabban írtak fel antidepresszívumot, mint 1996-ban.

Azok, akiknek pszichiátriai diagnózis nélkül rendeltek antidepresszívumot, a legnagyobb valószínűséggel fehér, 35–64 éves nők voltak, akik állami biztosítással rendelkeztek és valamilyen krónikus betegségük (pl. diabétesz vagy szívbetegség) volt. Az adatok emellett azt is sugallják, hogy sok olyan személy kapott antidepresszívumot, aki idegességről, alvászavarról, szexuális diszfunkcióról vagy arról panaszkodott, hogy képtelen leszokni a dohányzásról.

Ahogyan egyre kevésbé stigmatizáló az antidepresszívumok szedése, egyre gyakrabban fordulnak ezekhez az amerikaiak, hogy jobban viseljék a mindennapi stresszeket; ma egy év alatt a lakosok több mint 10 százaléka szed ilyen gyógyszert – mondta dr. Mojtabai. Hozzátette, hogy a fogyasztókat megcélzó direkt marketing és az újabb szerek kevesebb mellékhatása érthetővé teszi, hogy miért hajlamosabbak e gyógyszerek rendelésére és szedésére az orvosok, illetve a betegek. Ennek a döntésnek azonban következményei vannak. Egyes vizsgálatok szerint azokban, akik hosszú éveken szedték a gyógyszert, az antidepresszívumok elvonása „nem kellemes”. Emellett felmerült, hogy közük lehet a diabéteszhez is. Egyszerűen nem tudunk eleget arról, hogy hosszú távon mire számíthatunk – tette hozzá dr. Mojtabai. „A gyógyszergyárakat a hosszú távú hatások nem érdeklik, mivel ezekkel nem kell foglalkozniuk ahhoz, hogy megkapják az FDA (az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) engedélyét a gyógyszer piacra dobására” – vonta le a következtetést dr. Mojtabai.

Egy másik szakértő egyetértett azzal, hogy az amerikaiak egyre inkább a tablettákhoz fordulnak, hogy elviseljék „sorsuk nyűgét s nyilait”, de megjegyezte, hogy korábban az alkohol, a cigaretta és egyes kábítószerek töltötték be ugyanezt a szerepet.

Bár a vizsgálat nem tudta megfejteni azt a rejtélyt, hogy miért egyre gyakoribb az antidepresszívumok használata, de legalább országos szinten bemutatta a valós helyzetet a gyógyszerfogyásztással kapcsolatban.