Kapkodó kormányintézkedések

A rendszerváltás óta még egyetlen év sem telt el úgy, hogy az egészségbiztosító éppen annyi pénzt költött volna a gyógyszerek ártámogatására, amennyit a parlament a költségvetésben e célra előirányzott (lásd a grafikont). A kiadások lefaragása, a gyógyszerkassza betartása érdekében az éppen hivatalban lévő kormányok többnyire átgondolatlan, ad hoc lépésekre szánták el magukat. Az alábbiakban csupán az utóbbi évek váratlan és nagy port felvert intézkedéseit vesszük sorra – kommentár nélkül.

1999 A kormány zárolta a gyógyszerkasszát, és ragaszkodott ahhoz, hogy a társadalombiztosítási támogatásban részesülő orvosságok ára ne emelkedjen három százaléknál nagyobb mértékben. A gyártók azonban számos készítménynél nem tartották magukat ehhez az elváráshoz; ezeknél a biztosítói hozzájárulást „befagyasztották”. Ez azt jelentette, hogy bár a gyógyszer ára emelkedett, a tb-támogatás összege nem változott. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy adminisztratív zárolással nem lehet visszafogni a gyógyszerfogyasztást, így a kormány augusztusi határozatában 141 milliárd forintra emelte az eredetileg 123 milliárdos büdzsét. Ugyancsak ebben az esztendőben három évre szóló megállapodást kötött a kormány a gyógyszergyártókkal az évenkénti áremelésekről.

2000 A hároméves megállapodás szerint csak júliustól, és akkor is legfeljebb öt százalékkal drágíthatták volna készítményeiket a gyógyszercégek. Az év közepén azonban ismét befagyasztották a támogatásokat, majd megkezdődtek az ártárgyalások, amelyeket nem sikerült lezárni. Ehelyett novemberben a gyártók, a szaktárca, valamint az egészségbiztosító képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, amit a kormány még abban az esztendőben egyoldalúan módosított.