Kannabinoidok a pszichiátriában: nincsenek evidenciák
A kannabinoidok pszichés kórképekben való alkalmazására vonatkozóan hiányosak a rendelkezésre álló ismeretek. Mielőbbi randomizált elrendezésű, kontrollált klinikai vizsgálatokra lenne szükség, írja a PharmaOnline.
Az orvosi kannabisz egyre nagyobb teret kap a különféle pszichiátriai kórképek kezelésében is, miközben egy a Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent meta-analízis eredményei arra mutatnak rá, hogy tudományosan nem kellőképpen alátámasztott a kannabisz depresszió, szorongás, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), Tourette-szindróma, pszichózis, illetve poszttraumás zavarok esetén történő alkalmazása. Egyúttal a közlemény szerzői óva intenek a lehetséges „mellékhatásoktól”, írja a PharmaOnline.
Hiányzó evidenciák
Míg az új hatóanyagú gyógyszerek forgalomba kerülése egy hosszú és szigorúan szabályozott folyamatot követően történhet csak meg, addig az orvosi kannabisznál ez másként van. Az (informális) jóváhagyás részben a betegcsoportok egyre növekvő nyomásának a hatására, másrészt pedig a meglévő terápiás rések miatt történik meg. A klinikai vizsgálatokra nincs idő várni, és a kannabinoidok ott próbálnak segíteni, ahol a gyógyszerek már nem hatnak,- hangzik az érvelés. Különösen kifejezett az evidenciák hiánya a pszichiátriai területeken történő kannabisz-alkalmazás területén.
Gyenge hatást igazoló vizsgálatok
Ausztráliai kutatók egy meta-analízist végeztek, amibe összesen 83, 1980 és 2018 között született kannabiszos vizsgálatot vonták be,- köztük 40 randomizált elrendezésű, kontrollált klinikai vizsgálattal (RCT), amik ma a gyógyszervizsgálatok standardját jelentik.
A bevont vizsgálatok közül 42 a kannabisz depresszió esetén való alkalmazását vette górcső alá (köztük 23 RCT), 8 a Tourette-szindróma (köztük 2 RCT), 3 az ADHD (benne 1 RCT), 12 a poszttraumás zavarok (köztük 1 RCT) és 11 a pszichózisok (köztük 6 RCT) esetén történő kannabisz-alkalmazással foglalkozott.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a kannabisz bizonyos mértékben javította a depressziós és a szorongásos betegek állapotát, noha ez a hatás meglehetősen csekély volt; a kezelések csak a standard hiba mintegy negyedével tudták a szimptómákat enyhíteni.
Nem zárható ki az sem, hogy számos esetben a tapasztalt antidepresszáns vagy szorongásoldó hatás a pszichiátriai kórképek hátterében álló alapbetegség tüneteinek a javulásával magyarázható. Például szklerózis multiplex esetén a fájdalom enyhítése a társult depressziós tünetek enyhülését hozhatja magával.
Pszichózisnál inkább kerülendők a kannabinoidok
A vizsgálati eredmények rámutattak arra is, hogy bizonyos kórképeknél, például pszichózisnál, a tünetek romlását idézheti elő a kannabisz adagolása. Valószínűsíthető, hogy a pszichózis a kannabinoidok egyik mellékhatása lehet.
Használjuk vagy ne a kannabinoidokat?
A citált közlemény szenior szerzője óvatosságra int a kannabisz pszichiátriai alkalmazásait illetően. A rendelkezésre álló kevés evidencia ugyanis merőben szemben áll a társadalomban tapasztalható, kannabisszal szemben nagy érdeklődéssel. A legcélravezetőbb megoldás RCT-k minél hamarabbi kivitelezése lenne.
Addig, amíg széles körű RCT-k eredményei nem állnak rendelkezésre, javasolt adatbankokban gyűjteni a rendelkezésre álló tapasztalatokat. Ilyen céllal hívta életre a TWENTY21 programot a brit „DrugScience” alapítvány. A céljuk az, hogy 20000 beteg számára engedélyezzék az orvosi kannabiszhoz való hozzáférést, és „cserébe” a hatásossággal, biztonságossággal, életminőségbeli változásokkal kapcsolatos információkat begyűjthessék.
(Forrás: Lancet Psychiatry)
