Kábítószerfüggő magzatok

A várandósságuk alatt kábítószert fogyasztó nők arányának első és eddig egyetlen magyar felmérése 2007-es adatokat tartalmaz. A Nemzeti Drog Fókuszpont és a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája által gyűjtött adatok szerint a genetikai tanácsadáson egy év alatt 31-en jelezték, hogy a terhesség hónapjaiban rendszeresen vagy alkalomszerűen kábítószert fogyasztottak. A tanácsadást követően 10 alkalommal került sor terhesség-megszakításra. A klinikán további 13 nő esetében csak a szülést követően derült fény a terhesség alatti kábítószerezésre – közülük csupán 3 fő vett részt a terhesgondozáson. A szülő nők átlagos életkora 26 év volt (a legfiatalabb 19, a legidősebb 36 éves). A szerhasználat tekintetében két esetben heroin, három esetben amfetamin-származék, két esetben Speed, vagy LSD volt, másokról alkohol- vagy gyógyszerfüggőség (Andaxin, Convulex) derült ki, illetve egy esetben heroin- és gyógyszerfüggősséget (Rivotril) tapasztaltak. A 13 nő újszülöttjei közül 10 intenzív ellátást igényelt. Öten születtek idő előtt, további öt esetben méhen belüli retardáció alakult ki. Fejlődési rendellenességet két újszülöttnél diagnosztizáltak. Az esetek nagy részénél rendkívül hangsúlyosak a kábítószer-használattal összefüggő szociális problémák is.
Csupán egy esetben nyílt lehetőség arra, hogy az újszülöttet gyermekvédelmi hatósági intézkedés nélkül otthonába bocsássák, a többi csecsemőnél anyaotthoni vagy ideiglenes elhelyezésre, illetve örökbefogadására került sor.
A március 27-i program apropója részben az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) által március 8-án, „Women’s voices” címmel közzétett kutatás, amely az európai drogfogyasztó nők helyzetét taglalja. A kiadványban külön fejezet foglalkozik a kismamákat érintő problémákkal. E szerint Európában közel 30 000 várandós szerfogyasztó él, s 250 és 350 ezer közötti a drogfogyasztók gyermekeinek száma. Az anyákkal készített interjúkból egyértelműen kiderül, hogy bár a terhesség motiváló erő volna a szerek elhagyására, megfelelő segítséget nem mindenki kap. A nők többsége fél a negatív megítéléstől, s legtöbbször az orvosok, ápolók sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a drogok magzatra gyakorolt hatásáról. Sok esetben a szerhasználat kiderültével az orvosok rögtön az abortuszt javasolják. Probléma továbbá, hogy a megszületett gyermekeket gyakran, a rehabilitációs program idejére vagy még tovább, elveszik szüleiktől. A kutatás szerint megoldást az jelentene, ha speciális, névtelenséget lehetővé tevő szervezetek létesülnének, amelyek szakszerű felvilágosítást, megítélésmentes terhességi tanácsadást és támogatást nyújtanának számukra.
Bár a budapesti Schöpf-Mérei Kórházban 1996-tól 2008-ig működött a „Babamentő Krízisprogram”, amelynek célja a krízishelyzetben lévő nők segítése volt, a kábítószerfüggő kismamák tájékoztatása és támogatása még nem kidolgozott. E célból jött létre 2006-ban „Józan Babák” néven egy informális csoport a Magyar Emberi Jogvédő Központ (MEJOK) szervezetén belül. A közösség létrehozását olyan fiatal édesanyák kezdeményezték, akik gyermekük fogantatása idején, várandósként vagy a szoptatás alatt pszichoaktív szereket fogyasztottak.
Tavaly a MEJOK és a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája hazánkban, első ízben foglalkozott a droghasználat és gyermekvállalás kapcsolatának orvosi, szociális és jogi kérdéseivel. Konferenciájukon követendő példaként bemutattak egy Bécs külvárosában található otthont is. Itt a szerfogyasztó anyák újszülött, és idősebb gyermekeikkel együtt, „wellness-szálloda-szerű” körülmények között vehetnek részt rehabilitációs programon, egy erre szakosodott addiktológusokból, pszichológusokból, szociális munkásokból álló csoport segítsége mellett.

Nagy Nikolett