Jelentősen átalakul a k+f adókedvezmények rendszere
Az adótörvény-javaslatok számos ponton módosítják a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szabályozást, ami fájdalmasan érintheti azokat a cégeket, amelyek eddig meglévő kedvezményektől esnek el. Az átláthatóbb keretek és egységesebb szabályozás megteremtése viszont hosszú távon kedvező folyamatokat indíthat el a Deloitte szerint.
A tanácsadó cég hírlevelében emlékeztet arra, hogy a kormány tavasszal a Nemzeti Reform Programban 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP arányos k+f ráfordítás elérését, gyakorlatilag – a GDP növekedését feltételezve – a jelenlegi, évek óta 1 százalék körül mozgó ráfordítás megduplázását tűzte ki célul, amiben jelentős szerep jutna a vállalati ráfordítások növelésének is.
Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a k+f adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként – mutat rá a társaság hírlevelében.
A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált k+f szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például k+f-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.
A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett k+f-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett k+f tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a k+f tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Annak minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös k+f tevékenység keretében egymás között megosztva végzett k+f tevékenység is.
Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak ténylegesen mekkora segítséget nyújtanak majd a gyakorlatban.
Márkus Csaba szerint pozitív irányba hathat, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek k+f jellegének meghatározására a törvényjavaslat olyan "hivatalos" minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. A minősítéssel összefüggő eljárás részletszabályai még nem ismertek, annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a k+f témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.
Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott – és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott – Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv k+f tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a k+f tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.
Márkus Csaba a közleményben kiemelte: bár a 2014-2020 közötti programozási időszakban az EU a jelenlegi, 2007-2013-as időszakhoz képest jelentősen többet tervez k+f-re költeni, nagy kérdés, hogy a megnövekedett forrásból jut-e arányosan annyi – vagy annyival több – a Magyarországon működő cégeknek, hogy a k+f adókedvezményekhez kapcsolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megduplázza, vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati k+f ráfordításokat 2020-ra.
