Javult a levegőminőség, de ez nem oldja meg a klímaváltozás problémáját
A légszennyezés, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett, az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont alig csökken, írja az mta.hu.
A tartósan kedvezőtlen levegőminőség a WHO kimutatása szerint évente több millió ember idő előtti halálozásában játszik szerepet – magyarázza Bozó László meteorológus, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke.
– A koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az ipari termelésben és a közlekedésben bevezetett globális léptékű korlátozások jelentős mértékben csökkentették bizonyos légszennyező anyagok koncentrációját. Légkörtudományi szakemberek számítógépes modellkísérletekkel már korábban bizonyították az antropogén kibocsátás meghatározó jelentőségét a levegőkörnyezet állapotának alakításában. A mostani rendkívüli helyzetben viszont mérési eredmények is igazolják, hogy főként a sűrűn lakott nagyvárosok és ipari régiók környezetében az emberi egészség szempontjából is fontos légköri NO2 és PM2,5 koncentrációja szignifikánsan csökkent. A légköri aeroszol részecskék a felhő- és csapadékképződési folyamatokban is fontos szerepet játszanak, így a most tapasztalt változások az időjárás alakulására is hatással vannak. A nagyságrendileg 10–100 év közötti légköri tartózkodási idejű, antropogén forrásokból is kibocsátott üvegházhatású gázok – szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid – légköri koncentrációját azonban valószínűleg nem befolyásolja számottevően a jelenlegi helyzet.
A nitrogén-dioxid koncentrációja Magyarországon több településen csökkent a járványügyi intézkedések nyomán, nemcsak a műholdas mérések, hanem az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomási adatai szerint is. A mérési adatokból már látható, hogy a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítésével újra megnő az NO2-koncentráció.
Fontos leszögezni, hogy a légszennyezés általános, ám ideiglenes csökkenése nem segít azokon a betegeken, akik légúti és szív-ér rendszeri megbetegedésekkel küzdenek a korábbi, évtizedes kitettség miatt (így pedig a Covid-19 megbetegedés is súlyosabb lehet az ő esetükben).
Hogyan alakul az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid koncentrációja? Kínában február folyamán körülbelül 25%-kal csökkent a CO2-kibocsátás; március első három hetét is beleszámolva – amikor a szénfelhasználás kezdett már visszatérni a megszokott szintre – összesen 250 millió tonnával kevesebb CO2 került a légkörbe, derül ki Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet vezető elemzőjének tanulmányából. A kutató hozzáteszi: a kínai kormány gazdaságösztönző intézkedései valószínűleg semmissé teszik ezt a fejleményt, mint ahogy a 2008–2009-es válság és a 2015-ös kínai gazdasági lassulás után is történt.
Ugyan a légszennyezés, a fény- és zajszennyezés időleges visszaesése egyaránt hasznos a környezetre és az emberi egészségre nézve, a járványügyi intézkedéseknek vannak negatív környezeti következményeik is. Várhatóan az idén kevesebb hulladékot fognak újrahasznosítani, mert sok helységben bezárták a hulladékfeldolgozó és -újrahasznosítható üzemeket attól tartva, hogy a szemét elősegíti a koronavírus terjedését. Az élelmiszer-kiskereskedelemben növekszik a műanyag zacskók használata, szintén amiatt az aggodalom miatt, hogy a többször használt papírzacskók hozzájárulhatnak a fertőzéshez. Terjed az online ételrendelés és általában az internetes vásárlás, ami miatt több egyszer használatos csomagolóanyag kerül a szemétbe – ráadásul akkor, amikor a köztisztasági vállalatok is nehézségekkel küzdenek a kijárási korlátozások miatt.
További probléma, hogy a lecsökkent szállítási kapacitások és az exportpiacok kiesése miatt jelentős mennyiségben kerül a szeméttelepekre az eladhatatlan zöldség, gyümölcs, virág, tej, tejtermék, hal stb., vagyis a szerves hulladék mennyiségének növekedésére kell számítanunk – derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNTAD) összefoglalójából. E hulladékok bomlása metánkibocsátással jár. Ez azért nem kedvező, mert soha nem volt még ilyen magas ezen üvegházhatású gáz koncentrációja a légkörben a rendszeres mérések óta, mint most.
