Járulékemeléssel segítenek

Nem túl ötletes megoldás a társadalombiztosítási járulék emelése – vélekedett egy osztrák egészségügyben járatos gazdaságkutató, amikor a koalíciós tárgyalások részletei kiszivárogtak a zárt ajtók mögül. Az ausztriai egészségpénztárak súlyos költségvetési hiánya köztudott, s nyilvánvaló volt, hogy a deficit ellensúlyozására az új kormányzó pártoknak megoldást kell találniuk. Ám az már meglepetést okozott, hogy a két érintett, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a Néppárt (ÖVP) egymástól jelentősen eltérő elképzelései ellenére milyen gyorsan közös nevezőre jutott, s korábbi fogadkozásait feledve, a terhek egy részét a lakosságra hárította.
    Bár az intézkedések bevezetésének pontos időpontja még nem ismeretes, a koalíciós egyezmény értelmében 0,15 százalékkal emelik az egészségügyi hozzájárulást Ausztriában, s ezzel növelik a súlyosan veszteséges pénztárak bevételét. Jelenleg a 7,9 millió biztosított (a lakosság 98 százaléka) bruttó fizetésének átlag 7,4 százalékát fizeti járulékként; ekkora összeggel járultak a költségekhez a nyugdíjasok is. A járulék teszi ki a pénztárak legnagyobb bevételét: 2005-ben a 11,9 milliárd eurós bevételből 9,8 milliárd származott e befizetésekből. Ugyanakkor a veszteséges pénztárak támogatása viszi el az egészségügyi összkiadások 70 százalékát.
    A döntés a pénztárak számára megkönnyebbülést jelent majd, ám cserében a kormányzat megköveteli a szigorúbb takarékoskodást. Egészen pontosan 150 millió eurós kiadáscsökkentést írt elő a számukra, márpedig a működtetési költségek alig faraghatók tovább: 2005-ben a rendszer igazgatása 346 millió euróba került, ami szakértői vélemény szerint dicséretesen alacsony; a bevételek mindössze 2,9 százaléka.
    Nagy spórolási lehetőséget rejt ugyanakkor a gyógyszerfelhasználás. Ha módosítanák a gyógyszerek forgalmiadó-visszatérítésének rendszerét – a pénzügyminisztérium a tényleges fogyasztás után utalná azt vissza a pénztáraknak, miként azt a kórházak esetében is teszi, az évente mintegy 70 millió eurót jelentene.
    Ugyancsak nagy reményeket fűznek a kórházi gyógyszerellátás tavasztól bevezetendő reformjához. A bécsi kórházak gyógyszerellátását jelenleg nyolc központ végzi. A jövőben négy szakosított kórházi gyógyszertár osztja majd el a megrendeléseket: az intézkedéstől 2008-ig 300 millió euró, 2010-ig pedig további 100 millió euró megtakarítást várnak. Szakemberek szerint a kórházon belüli gyógyszerkiosztás gépesítése nemcsak a tévedések kizárására, hanem költségmegtakarításra is alkalmas – persze csak középtávon, mert eleinte jelentős beruházásra van szükség.
    Feltehető, hogy további hasonló bevételnövelő intézkedésre kényszerülnek Ausztriában. A szakemberek egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy a járulékok túlságosan a fizetésekre összpontosítanak, miközben a lakosság vagyongyarapodása lényegesen meghaladja a jövedelmek növekedését. Egy javaslat szerint az egészségbiztosítási járulékalapba be kellene vonni az ingatlanok kiadásából, a kamatokból, illetve a részvénynyereségből származó bevételeket is. Ha csak az évi 2000 eurót meghaladó kamatnyereséget tennék járulékkötelessé, az 300 millió eurót jelentene az egészségügyi költségvetésnek, ráadásul igazságosabban oszthatnák meg a terheket. Pillanatnyilag bizonyosnak látszik, hogy nem csökkentik azokat a honoráriumokat, amelyeket az egészségpénztárak fizetnek a velük szerződésben álló orvosoknak. Ez ugyanis a betegellátást veszélyeztetné, ami nem lehet célja egyetlen egészségügyi reformnak sem. Más módszerekhez kell folyamodni, például a betegirányítás optimálásához, az ágyak és a felszerelések jobb kihasználásához. És például a házi ápolásban már nem csak hallgatólagosan elfogadott feketemunka „kifehérítéséhez”.
    A munkaügyi és a szociális miniszter olyan modell bevezetését tervezi, amely minden fél számára elfogadható. Ha a 24 órás ápolásra szorulók elérhető áron megkaphatnák a legális szolgáltatást, az egyben társadalombiztosítási járulékbevételt is hozna a költségvetésnek. Egyelőre mindez még csak álom, mert a rendszer bevezetéséhez eleinte jelentős költségvetési támogatásra lenne szükség, és – egyelőre legalábbis – nincsenek erre források. Maradnak tehát a szlovák, magyar, lengyel ápolónők, akiket a munkaügyi miniszter rendelete értelmében ausztriai feketemunka esetén már nem sújt büntetés, hiszen nélkülözhetetlenek: az ápolásra szorulókat nem tudják intézményekben elhelyezni, viszont legálisan alkalmazott ápoló – éppen a járulékfizetési kötelezettség miatt – egyelőre elképzelhetetlen számukra.