JARED program a krónikus tüdőbetegségek visszaszorításáért
Nemzetközi összefogással, magyar vezetéssel indult nemzetközi projekt JARED néven a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében, mondta az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár szerdán egy budapesti szakmai konferencia megnyitóján.
Bidló Judit hangsúlyozta, a JARED (Joint Action on Respiratory Diseases) kétnapos budapesti rendezvényének célja, hogy megmutassa az uniós országok közös erőfeszítését és elkötelezettségét a légzőszervi betegségek csökkentése, a megbetegedések által jelentett kihívások kezelése érdekében.
A JARED projekt vezető szerepét az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) tölti be.
A Covid következtében a krónikus légzőszervi betegségek a harmadik leggyakoribb halálozási okká váltak Európában, és az életminőségre gyakorolt hatásuk is jelentős. Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek (ILD), illetve a foglalkozási eredetű tüdőbetegségek tartós problémát okoznak a beteg életkörülményeiben, emellett komoly kihívást jelentenek az egészségügyi rendszer számára a kezelés szempontjából – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Azt mondta, a listát olyan fertőző betegségek egészítik ki, mint a tuberkulózis, a tüdőgyulladás és a Covid, amely rövid ideig, de súlyosan terheli a beteg szervezetét. Kitért arra, hogy a krónikus légzőszervi betegségek, így az említett COPD és az asztma világszerte vezető helyen szerepelnek a halálozások és a megbetegedések körében.
Évente több mint hárommillió ember veszíti életét krónikus légzőszervi megbetegedések következtében, további milliók szenvednek a gyengülő életminőségtől. E betegségek kezelése kulcsfontosságú a globális egészség javítása és az egészségügyi rendszer terheinek csökkentése szempontjából. Ezért is fontos a krónikus légzőszervi megbetegedések elleni együttes fellépés, és hogy az Európai Bizottság egészségügyi programja támogatásával a JARED tizennégy tagország bekapcsolódásával, 38 tagintézménnyel elkezdhette működését a közös cél, a krónikus légzőszervi betegségek visszaszorítása érdekében – fejtette ki Bidló Judit.
Szólt arról, hogy a projekt fő célja az európai tagállamok összekapcsolása és a közös fellépés fokozása a probléma megfékezésére, felderítésére és kezelésére. A JARED kiemelt területei közé tartozik a megelőző oltás, a dohányzás csökkentése, a beltéri levegő minőségének javítása, a foglalkozási eredetű légúti megbetegedések megelőzése, a légzőszervi megbetegedések korai felismerése, a multidiszciplináris betegellátás fejlesztése.
A JARED célja, hogy jelentősen csökkentsük a légzőszervi megbetegedések terhét Európában, javítsuk a korai felismerést és támogassuk a betegek biztonságát, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok körében – szögezte le Bidló Judit a konferencián. Hazánkban 15 ezer ember bevonásával zajlik a projekt, akiknél a betegségek korai felismerését, valamint az állapotuk önálló kezelésének támogatását kívánják elősegíteni.
Napjainkban Európa-szerte súlyos népegészségügyi problémát okoznak az egyes krónikus légzőszervi megbetegedések (CRD), mint az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az intersticiális tüdőbetegségek (ILD), illetve a foglalkozási eredetű tüdőbetegségek.
A konferencián Horváth Ildikó, a nemzetközi projekt tudományos koordinátora ismertette, hogy az EU4Health program keretében támogatott JARED ernyője alatt a betegellátás, a kutatás és az oktatás terén működő szervezetek fogtak össze, hogy hatékonyabbá tegyék ezen betegségek megelőzését, előmozdítsák az innovatív kezelési módszereket, és felhívják az európai társadalom figyelmét a tüdő egészségének fontosságára, valamint az egészségügyi ellátás és a betegek életminőségének javítására.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) főigazgatója a nemzetközi projektindító rendezvényen hangsúlyozta: a JARED céljai közé tartozik például a digitális technológiák használata, amely lehetővé teszi, hogy a betegek saját állapotukat otthonról is nyomon kövessék és az ellátó intézmények telemedicina segítségével támogassák a betegek állapotának javulását.
Emellett külön figyelmet kapnak azok, akik földrajzi vagy társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek.
A megelőzés terén tett lépések között a beltéri levegőminőség javítását célzó intézkedéscsomagot dolgoznak ki, illetve oktatóanyagokat biztosítanak és oktatásokat szerveznek az egyes védőoltásokkal kapcsolatos eredmények széleskörű megismertetéséhez.
A projektben felhívják a figyelmet a tiszta levegő fontosságára, valamint a tüdő egészségnek megőrzése érdekében az új típusú dohány- és egyéb nikotintartalmú termékek használatával, továbbá a mérgező gázok, gőzök belégzésének káros hatásaival kapcsolatos információk megismerésének fontosságára.
