Itthon sikerült elkerülni a HIV-robbanást

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház (ESZSZK) infektológus főorvosa úgy ítéli meg, hogy Magyarország kedvező helyen áll a HIV és az AIDS elleni küzdelemben; míg a világ és a régió számos országában növekszik a HIV-fertőzöttek száma, addig hazánkban sikerült elkerülni az úgynevezett HIV-robbanást.

Az adatok szerint Ukrajnában már 220 000 HIV-pozitív él, Oroszországban 850 ezer és 1,5 millió közé teszik a számukat, de Lengyelországban is 30 ezerre becsülik a fertőzöttek számát. Magyarországon körülbelül kétezer fertőzött, diagnosztizált HIV-pozitív ember él, közülük 1800 felett van azok száma, akik terápiát kapnak. Tavaly 196 új HIV-fertőzöttet regisztráltak hazánkban.

Szlávik János hozzátette: a HIV-pozitív betegek 90 százalékának feltárása az első cél, ehhez azonban még erősíteni kell a szűrésre való hajlandóságot. Becslések szerint ugyanis eddig még csak a hazai HIV-fertőzöttek 30-50 százaléka került be az ellátórendszerbe, a többiek nagy valószínűséggel maguk sem tudnak a betegségükről.  Azonban a kiszűrt, ismert HIV-fertőzöttek több mint 90 százaléka részesül kezelésben, és ennek a csoportnak közel 100 százalékát eredményesen kezelik. A korszerű és elérhető terápia további érvet jelent amellett, hogy érdemes szűrésre menni, hiszen amennyiben fertőzött az illető, biztos lehet benne, hogy kiváló kezelést fog kapni, tette hozzá a szakember.

A melegek jogvédelmével foglalkozó Háttér Társaság szerint hazánkban nagyon kevesen végeztetnek HIV-szűrést: ezer emberből átlagosan csupán heten. A szakemberek azt javasolják, hogy mindenki, aki több partnerrel rendszeresen él nemi életet, csináltasson évente HIV-tesztet. Ezt indokolja a megváltozott világ is: a tömegturizmus, a tízezreket megmozgató fesztiválok, a mobiltelefonra letölthető rapid társkeresők egyre elterjedtebb alkalmazása.

Magyarországon 1985 óta készülnek statisztikák a betegségről. Az eltelt bő három évtizedben összesen mintegy 3400 HIV-fertőzöttet regisztráltak, döntő többségük férfi. Az elmúlt 30 évben 379 ember halt meg AIDS-ben Magyarországon. Az elmúlt időszakban a statisztikák szerint átlagosan 10-12 ember hal meg évente a betegségben, többségük meleg férfi. Tavaly 196 új HIV-fertőzöttet regisztráltak itthon, szinte mindannyian a 18-49 korcsoportba tartoznak. Az utóbbi években a heteroszexuálisok között is több esetet jelentettek, Szlávik János becslése szerint a fertőzöttek 10 százaléka nő, további 5 százaléka pedig heteroszexuális férfi, azonban hazánkban a fertőzés nem terjedt el az intravénás droghasználók között.

Szlávik János szerint ma már a HIV-fertőzöttek teljes értékű életét élhetnek, hosszú évtizedekre tervezhetnek, dolgozhatnak, sportolhatnak, utazhatnak, bizonyos alapvető szabályok betartásával nemi életet is élhetnek, sőt gyereket is vállalhatnak. Ennek feltétele azonban a fertőzés korai felismerése és a terápiás szabályok pontos betartása.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint (WHO) a világon jelenleg 36 millió HIV-pozitív ember él, közülük másfél-kétmillióan gyerekek, akik édesanyjuktól kapták el a vírust a terhesség, a szülés, illetve a szoptatás során, jellemzően a rendkívül szegény és egészségügyi ellátást alig nyújtó szubszaharai országokban.  A WHO célkitűzése, hogy 2030-ig felszámolja az AIDS betegséget. A küzdelem egyik legfontosabb eleme a rendszeres szűrés, ezzel kapcsolatban a WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy a HIV-fertőzöttek körülbelül 30 százaléka rejtve marad. A WHO Európai Regionális Központja jelezte, hogy 2014-ben 142 000 új HIV-fertőzöttet regisztráltak a kontinensen, ami az addigi legmagasabb szám. Kelet-Európában a heteroszexuálisok között nő leginkább a fertőzöttek száma, egyes régiókban, például Oroszországban pedig az intravénás droghasználók között terjed nagymértékben a fertőzés.