Itt a szerkesztett babák kora – időt kér a tudomány
Egy géntechnológiai újítás annyival közelebb vitt a génmanipulálásos „embenemesítés” lehetőségéhez, hogy az már a tudósok egy részét is megrémítette – számol be a Népszabadság.
Egy újabb kutatói-társadalmi dilemma kapcsán idéz fel egy 40 évvel ezelőtti akciót a NOL. Akkor a későbbi Nobel-díjas, Paul Berg hívta össze a kutatókat, három évvel azután, hogy részt vett a rekombináns DNS-technikának nevezett módszer kidolgozásában, amellyel a tudomány képessé vált egyesíteni különböző fajok örökítőanyagának elemeit. A tudósok ugyanis felismerték a különböző eredetű DNS-molekulák összekapcsolásával létrehozható új élőlények (akkoriban vírusok, illetve baktériumok) veszélyeit. S felhívásukkal el is érték a kísérletek felfüggesztését 16 hónapra, amíg a megfelelő biztonsági előírások és irányelvek kidolgozták.
Most valami hasonló történt - írja a NOL. - A világ két vezető tudományos lapjában, a brit Nature-ben és az amerikai Science-ben március végén néhány nap különbséggel új felhívás jelent meg egy hasonló moratórium megszületésére.
Az ok egy csupán kevesebb mint három éve megszületett új technika, a Crispr-Cas9 nevű módszer, mely minden eddiginél pontosabb, szinte szövegszerkesztéshez hasonló, rossz gént kivágó, jót beillesztő beavatkozást tesz lehetővé akár az emberi genomban is, ráadásul úgy, hogy erre magán az élő sejten belül kerülhet sor, tehát nem szükséges hozzá a DNS kivétele, laboratóriumi manipulálása és visszajutattása. Az eljárást manapság két hölgy, a Berkeley-ben dolgozó amerikai Jennifer A. Doudna és a felfedezés időpontjában a svéd Umea-i Egyetemen kutató francia Emmanuelle Charpentier nevéhez kötik.
Doudna maga is a mostani felhívás aláírói között van, ami ugyancsak a figyelmeztetés komolyságát húzza alá. Sőt a Nature-ben az egyik legjelentősebb amerikai biotechnológiai cég, a Sangamo elnök-vezérigazgatója, Edward Lanphier is az emberi embriókon végzett, örökölhető változtatások későbbi veszélyeivel riogatott – olvasható a nol.hu-n.
