Ismét növekszik a táppénzes napok száma
Az elhúzódó betegségek az egészségbiztosítási kiadások mellett a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak.
Az elmúlt években ismét emelkedett Magyarországon a táppénzes napok száma, valamint az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás is. A betegséget követő munkába való gyors visszatérés nemzetgazdasági érdek, hiszen a produktivitás növekedése mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek is.A krónikus vagy súlyosabb betegségekből eredő társadalmi költségek visszafogására több lehetőség is kínálkozik, az egyik hatékony megoldás a megelőzés és az innovatív terápiák szélesebb körű támogatása lehet.
Miközben 2009-2013 között csökkent, 2014-től kezdődően ismét növekedett Magyarországon a táppénzen töltött napok száma, valamint ehhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási kiadás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Amíg 2016-ban 25,3 millió napot töltöttünk táppénzen, ez a szám 2018-ra 26,5 millióra emelkedett. Noha a táppénzre jogosultak száma alig változott, a kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás a KSH adatai alapján a 2016-os 85 milliárd forintról egy évvel később 95 milliárdra, 2018-ra pedig 109 milliárd forintra nőtt. Kisebb mértékben, de az elmúlt években szintén növekedni kezdett hazánkban az egy főre jutó táppénzes napok (tehát a 15 napos betegszabadságon felüli betegségben töltött napok) száma. Amíg 2013-ban 5,2 táppénzes nap jutott egy jogosultra, 2018-ban már 6,6-ra emelkedett az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma. Az elhúzódó betegségek az egészségbiztosítási kiadások mellett a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak, hiszen ilyenkor nem történik munkavégzés, és a kieső erőforrás pótlását sokszor más területről történő átcsoportosítással kell megoldani.
A betegszabadságokból fakadó társadalmi költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi kutatási adatok alapján az innovatív terápiák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek hamarabb visszatérhessenek a munkába, ami a növekvő produktivitás mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, így komoly nemzetgazdasági érdek. Az innovatív kezelések, különösen krónikus vagy súlyosabb betegségek esetén, lehetővé teszik a betegek számára, hogy hamarabb térhessenek vissza a munka világába, valamint segíthetnek megelőzni a súlyos szövődmények kialakulását. A munkaadók által támogatott védőoltások segíthetik a betegségek megelőzését (például influenzaszezonban vagy fokozott egészségügyi kockázatokkal járó munkakörök esetén), így a kollégák kevesebb napot töltenek betegszabadságon. A modern, innovatív terápiák támogatásával tehát a betegségből való minél gyorsabb kilábalás és a munkába való visszatérés is ösztönözhető.
Miközben a védőoltások a megelőzést, a korszerű terápiák pedig a munkába való gyorsabb visszatérést segítik, a hazai munkáltatók körében még nem elterjedt a támogatásuk. Az AIPM országos reprezentatív kutatásának[1] eredményei alapján az aktív munkavállalók több mint kétharmada (71,5%) számolt be arról, hogy munkaadója nem támogatja gyógyszer szedését vagy védőoltást. A munkakörhöz kapcsolódó gyógyszer támogatását 18,5 százalék, a munkakörhöz nem kapcsolódó készítmény támogatását pedig mindössze 10 százalék említette.
A munkavállalók is tisztában vannak azzal, hogy a korszerű készítmények segítségével hatékonyabb a gyógyulás. Az AIPM kutatásának eredményei alapján a válaszadók több mint kétharmada (66,2%) egyetért azzal, hogy az orvos által felírt készítmények növelik annak az esélyét, hogy a munkavállaló betegség esetén minél hamarabb visszatérjen a munkába.
[1] Az adatfelvétel standardizált módszerrel került lebonyolításra. A kutatás eredményei a 18 év feletti népességre reprezentatívak, a végleges reprezentatív minta a kapott adatok többszempontú súlyozásával került kialakításra.
