Iskolaorvos-hiány
Az iskolaorvosokra nem vonatkozik az orvosi bértábla, így ők nem kapják meg az ágazati béremelést – írja a Magyar Idők.
Egyértelműen szükség van az iskola-egészségügyi ellátásra – mondta a Magyar Időknek Mezei Éva, a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság főtitkára. A szervezett szűrővizsgálatok és az azokra épülő iskolai egészségfejlesztési tervek elképzelhetetlenek az iskolaorvosok és védőnők közreműködése nélkül, és a szűrővizsgálatok az iskolákban egyszerűbben, költséghatékonyabban végezhetők. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban a szülők sokszor már csak akkor viszik orvoshoz a gyereket, ha komoly baja van, az óvodában, iskolában azonban az orvos, a védőnő vagy a pszichológus már jóval előbb észreveheti, kiszűrheti a testi vagy lelki problémákat.
Szorosabb együttműködésre kellene törekedni az iskola-egészségügyi és a házi gyermekorvosi szolgálatok között, ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy rendezzék ennek az amúgy kis eszközigényű, hangsúlyosan a megelőzéssel foglalkozó szakmának a helyzetét. Az iskolaorvosok mostohagyermekei mind az oktatás-, mind az egészségügynek; döntő hányaduk gyermekgyógyász, sokuknak van iskolaorvosi, kisebb részüknek harmadik szakvizsgája is, mégsem tartoznak az orvosi bértábla hatálya alá, ezért a 2016 szeptemberétől hatályos jelentős béremeléstől is elesnek. Bár az iskolaorvosi ellátás többletfinanszírozására 100 millió forintot szavazott meg az idei második fél évre a kormány, az önkormányzatokon múlik, hogy ebből mennyit fordítanak a fizetések emelésére.
Az iskolaorvosi ellátás önkormányzati feladat, amelyet mintegy 200 főállású és 2700 részmunkaidős orvos lát el Magyarországon, a főállásban dolgozóknál 320 forintra jön ki a havi fejkvóta.Jelenleg nem tisztázott, kinek a dolga felszerelni az iskolaorvosi rendelőket, és nincs egységes informatikai rendszer sem. Az egyre súlyosbodó orvoshiányt és az elöregedést – jelenleg az iskolaorvosok átlagéletkora 55 év – azonban csak a fenti problémák rendezésével lehetne megoldani.
