Internet – áldás? átok?

Gyakorló orvosokkal az orvos-beteg kapcsolatról beszélgetve az internetnek mindig két oldala jelenik meg. A pozitív, amely leginkább az információk gyors elérhetőségét jelenti, és a negatív, amelynek kapcsán a rengeteg téves információt emelik ki. Vérmérséklettől, egyéni tapasztalattól és kommunikációs készségtől függően, de általában jobban hangsúlyozzák a negatívumokat, a hiányosságokat és a veszélyeket. Ez a félelem és ellenérzés alapvetően jogos, hiszen az internet a maga módján nagymértékben hozzájárul a status quo lerombolásához.

A közösségi háló hatását vizsgálva gyorsan juthatunk erre a következtetésre: iparágakat, társadalmi berendezkedéseket változtatott meg gyökeresen, és valószínűleg az egészségügy sem lehet ebben kivétel. Gondoljunk a zeneiparra, a könyvkiadásra és a médiára, birodalmak rendültek meg és új üzleti modellek alakultak ki. Az internettel és annak használatával foglalkoznunk kell, és egyre többet érdemes az eHealth páciensoldali alkalmazásaival is.

Ennek egy szeletét, a közösségi hálót vizsgálva, szembetűnő, hogy ez az első olyan széleskörű fórum, ahol találkozik az elfogadott orvosi technológiákról szóló ismeret és az azon kívül megjelenő vagy akár annak ellentmondó tudományos megalapozottságú információ, valamint a minden tudományos, szakmai megalapozottságot nélkülöző hír, vélemény, tapasztalat. Az egészségügy számára ez a legnagyobb kihívás. Hogyan érvényesítse szakértelmét az orvos egy olyan közegben, ahol nem a számára jól ismert szabályozás, korlátozott befogadás, korlátozott hozzáférés az alapvető rendező elv?

Az internet az egészségügy és az orvoslás információs monopóliumát szépen lassan megszünteti. Kialakult egy információs versenytér, amelyben az egészségfogyasztó elvileg ugyanolyan eséllyel fér hozzá a szakmai ajánlások szerint megfogalmazott ismertetőkhöz, mint a szenzációhajhász, csodaváró hírekhez. Joggal merül fel a kérdés időről időre, mit és hogyan szabályozzunk? Amit egyébként az interneten nagyon nehéz megtenni. És a szabályozásnak van egy láthatóan egyoldalú eredménye. Aki része a mainstream egészségügynek, köteles szigorúan tartania magát a szabályokhoz, amivel egyértelmű versenyhátrányba kerül azokkal szemben, akikre nem vonatkoznak ezek a szabályok. Paradox módon a szigorú szabályozás azoknak okoz hátrányt, akik betartják és részei a rendszernek, és azoknak előnyt, akikre nem is vonatkozik.

Miért alakulhatott ki ez a helyzet? Ma az egészséggel már messze nem csak az egészségügy foglalkozik. Az orvoslás és a bajok orvoslása már közel sem esik egybe, nagyon sok olyan szolgáltatás van, amelyik egészséggel kapcsolatos problémát a közfinanszírozott egészségügyben egyáltalán nem szereplő megoldásokkal orvosol. Az egészséggel való foglalkozás korántsem egyenlő a közfinanszírozott egészségüggyel, de még az egészségügy által elfogadott technológiák alkalmazásával sem. És ez egyre nagyobb mértékben lesz így. Már ma is megfigyelhetjük, hogy az emberek jó részének már eszébe sem jut elmenni a háziorvoshoz vagy a szakorvoshoz, de még a gyógyszertárba sem. Beüti a Google-ba a tünetét, problémáját vagy a vélt betegségét, baját, és keres, böngészik. Ha tud idegen nyelven, különösen angolul, még több információt talál. És több olyat talál, amelyik nem egészségügyi megoldást kínál. Innentől ez már egyre élesedő verseny a fogyasztó pénzéért, amiben az internetnek egyre nagyobb szerep jut. A TVK-nak, a kapacitáshiánynak és az egészségügyi dolgozók fásultságának van egy ritkábban elemzett következménye, mégpedig az, hogy a közfinanszírozott egészségügy rohamos mértékben kezd el szűkülni a teljes egészségszolgáltatási piacon. Minél nehezebben hozzáférhető, és minél kevesebb könnyen fogyasztható információt biztosít az emberek számára, annál inkább. A nehezen kontrollálható internet olyan erős fogyasztói kontrollt biztosít, aminek egészen más a logikája, mint az egészségügyi technológia letéteményeseinek. A szakszerűség és az orvostudomány által elfogadott bizonyítékok helyett a bizalom, az érthetőség, a gyakorlatiasság és a megvalósíthatóság számít és a saját jó tapasztalat.

A bizonyítékokkal amúgy is gond van, noha egyelőre nincs ennél jobb megoldásunk az orvoslásban. Egyrészt nagyon gyorsan változik az orvostudomány ismeretanyaga, az átlagos féléletidő mintegy öt év. A fogyasztó azonban nem változik ilyen gyorsan. Ráadásul, ha keres valamit az interneten, ugyanúgy megtalálja a legújabb ismereteket, mint az öt-tíz évvel ezelőttieket is. Melyiknek higgyen? Itt van a tojás, amely hagyományosan az élet forrása, alapélelmiszer. Azután kiderült róla, hogy azt aztán igazán nem szabad enni, a szívinfarktus egyik okozója, ellenség, amit ki kell irtani a táplálkozásunkból. Most pedig ismét jó élelmiszer a tojás, különösen, ha megfelelő zsírsavakkal dúsított funkcionális élelmiszerről van szó. Ezt egy köznapi halandó nem tudja követni, nem is érti, és már nem is akarja.

Az internet azért is hozott jelentős változást, mert kiszélesítette az egymással kapcsolatot tartó emberek körét. Míg korábban csak sporadikusan volt lehetőség vélemény- és tapasztalatcserére, ma már a virtuális térben százak, ezrek cserélhetnek véleményt, oszthatják meg tapasztalataikat. A személyes tapasztalat felértékelődik, és a jelentősen nagyobb számú megosztott tapasztalat révén egyre objektívebbé is válik. Ezzel egy újabb konfliktus jelenik meg az interneten az egészségügy és a páciensek között. Az emberek érzések, tapasztalatok alapján ítélik meg egy egészséggel kapcsolatos szolgáltatás minőségét, amelyek jó része akár nem is formálható szavakká, az egészségügy ezzel szemben elsősorban funkciókat mér, vizsgál, változtat meg, és ezekre helyezi a hangsúlyt. Az orvosok által közölt, legtöbbször nehezen értett információkat a betegek egymásnak teszik érthetővé, és ezekben az esetekben nem a szakértelem az igazán fontos, hanem a befogadhatóság. Így igen gyakran az egyszerű megfogalmazás és köznapi érhetőség miatt csökken vagy akár el is vész az információ szakszerűsége.

Az interneten egyre gyakoribbak ezért az önjelölt terapeuták, akik blogokon, fórumokon rendelnek és osztják meg saját és mások tapasztalatait egy-egy témában. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy érhetőbben és a szubjektív tényezőkre nagyobb hangsúlyt helyezve érdemes megosztani a szakszerű információkat is.

És ezzel eljutottunk az internet áldást jelentő szerepéhez. Hiszen egyszerre sokakhoz tudunk hiteles, szakszerű információt eljuttatni, rendkívül sokszínű és érdekes formában, alacsony költséggel. Minél inkább az internet logikáját követi az orvosi információ, annál jobban eléri a pácienseket. Miért fontos a közegnek megfelelő kommunikáció?

Az internet éppen a sokszínűsége, izgalmassága, gyorsasága és személyessége miatt nyer egyre nagyobb teret. Ami unalmas, a nyomtatott információ logikáját követi, inkább írás és alig kép, inkább statikus és nem változik, azt sokszor nem is méltatják figyelemre. Az emberi test anatómiájának és működésének elérése az interneten például óriási dolog, nagyon könnyen érthetővé tehet betegségeket, kezeléseket. A betegtájékoztatásnak és a betegoktatásnak új, ma még kevéssé kihasznált terepe lehet az internet, és talán nem is betegekről kellene beszélni, sokkal inkább ügyfelekről.

A személyre szabott információ eljuttatása is sokkal könnyebb a neten, mint korábban. Előre elkészített modulokból a páciens az állapotának, tudásának, idejének és érdeklődésének megfelelően ismerheti meg egy adott betegség vagy állapot kezelését és a teendőket. Ma, az okostelefonok világában már személyre szabott viselkedéstámogató alkalmazásokat is használhatnak a páciensek, több elégedett netes bejegyzést olvastam már súlycsökkentő vagy dohányzás-abbahagyást támogató telefonos programokról. Így az orvosok olyan támogató, kiegészítő eszközöket kapnak a munkájukhoz, amelyekkel jelentősen megnövelhetik terápiás eredményességüket. Amennyiben a netes konzultációt, videotelefonos elérést is figyelembe vesszük a ma még jellemzően mobiltelefonos hívások helyett, a kapcsolattartás könnyítéséről, kiterjedtebbé válásáról is beszélhetünk.

A korábban már említettek szerint a páciensek számára a személyes tapasztalat óriási jelentőségű, aminek megosztásához, mások tapasztalatának megismeréséhez az internet kiváló eszköz. Akár orvosok által irányítottan, akár előre megtervezett felületen, rendszerben biztosított módon. Az önmonitorozás, a személyes észlelések, a sikerek és eredmények megosztása mind emberközelibbé teszik a nehezen érthető, alapvetően misztikus orvosi tevékenységet. Az internet demokratizáló, személyességet és közvetlenséget biztosító hatását jól használva az egészségügy a mostaninál sokkal közelebb kerülhet az ügyfeleihez.

Az orvosi mítoszt az internet kezdi lerombolni, a betegek egymás között megosztott tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a mindennapokban alig kiszámítható, megjósolható egy-egy kezelés egy adott helyzetben várható hatása. Az azonosnak vélt vagy látott állapotban lévők teljesen mást kezelést kaphatnak különböző orvosoknál, vagy egy beteg több különböző orvostól akár teljesen ellentmondó információkat kaphat az állapotáról és a kilátásairól. Az internet lépéskényszert hozott az egészségügy számára is. Vagy fogyasztóbarátabbá kell válnia, és többet foglalkoznia az ügyfelei szubjektív érzéseivel, vagy szembe kell néznie azzal, hogy fokozatosan teret veszít azokkal szemben, akik ezt jobban csinálják, bármennyire is úgy tűnik, hogy a betegségek legtöbbjénél ez ma még nem jelent valós alternatívát. Az egészségügy masszív technológiai ereje és jelentős szabályozottsága miatt ez folyamat ugyan lassú és a saját területén belül talán alig észrevehető, de a jelek és a tendenciák egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az egészségjavítást célzó ellátások, szolgáltatások közül a fogyasztóközpontúak maradnak majd életben. Ebben a folyamatban az internetnek egyre nagyobb szerepe.