Interjú-Nagy közösség, kisebb kockázat?

Az úton végig kell menni

Az egészségügyi reform egyik kérdése, milyen szabályozással párosul a magánfinanszírozás piacra lépése. Péteri János szociológus, biztosítási tanácsadó szerint lényeges például, hogy a biztosítók bonthatnak-e szerződést, kezdeményezhetik- e az egészségügyi szolgáltató bezárását. Mindebben jelentős szerepet játszhat a tervek szerint létrehozandó felügyelet is.

Lényeges kérdése a reformnak, hogy egy vagy több biztosítón keresztül finanszírozza az állam az egészségügyi ellátást?
– Nem, az egészségügyi kiadások forrásainak beszedését, a szolgáltatások vásárlását a jelenlegi rendszer fejlesztésével is hatékonyabbá lehetne tenni. Nem biztos, hogy pillanatnyilag érdemes szétszedni a tízmilliós kockázati közösséget. Átlátható rendszerre lenne szükség, amelybe belefér, hogy a jelenlegi biztosító regionálisan szerveződjön, de elképzelhető az is, hogy a köz- és magánfinanszírozók – egészségpénztárak, biztosítók – együtt lássanak el közfeladatot.
De a kisebbik kormányzópárt elképzelése szerint egymással versengő biztosítók kínálnák szolgáltatási csomagjaikat a piacon. – Ez viszont felvet egy alapvető problémát: kik lesznek azok, akik tudatosan válogatnak majd a különböző szolgáltatási csomagokat kínáló biztosítók között? Nyilván nem mindenkinek lesz lehetősége, igénye arra, hogy utánajárjon, melyik társaság milyen típusú csomagot mennyiért kínál. Nagyon szuk az a réteg, amely értené a változás lényegét, és hoszszú távon számolni tudna következményeivel. Erre most talán csak a pártok elitje képes. Úgy látom, a jelenlegi rendszerben nincs olyan belső feszültség, konfliktus, amelyre kizárólag a többbiztosítós rendszer jelenthetné a gyógyírt. De ha a kormány ebbe az irányba mozdul, az óriási lépést jelent majd a rendszer számára.