Interjú-Alternatíva nélkül
Nem rehabilitáció – inklúzió, azaz teljes körű integráció
Elsősorban nem pénz, inkább szemlélet kérdése, hogyan bánunk az arra rászorulókkal. Kogon Mihály, a Mozgássérültek Állami Intézetének igazgatója szerint nem a jogszabályokkal, hanem azok elfogadásával, érvényesítésével van a baj.
Akár bevalljuk, akár nem, tény: még az egészségügyiek sem tudnak eleget a mozgáskorlátozott emberekről.
– Így van. Amikor intézetünk lakói valamiért kórházba kerülnek, personal care-t, azaz személyes segítőt biztosítunk nekik. Az egészségügyi intézmények asszisztenciája azt sem tudja, hogyan kell megfogni a fogyatékos embert. Ráadásul kifejezetten félnek bármit kérni tőlük. Jobb esetben az első napon – az egyéb munkákkal agyonterhelt személyi segítő – megtanítja őket az alapfogásokra.
És ki segít akkor, ha a fogyatékos az utcáról kerül be?
– Nemrégiben meglátogattam az egyik lakónkat egy pszichiátriai osztályon. Döbbenten láttam, hogy bepelenkázták. Minek? – kérdeztem, hisz sosem volt inkontinens. Most sem, csak nem tudjuk kivinni – hangzott a válasz. Pedig a pelenkázás, gondolom, nem segítette pszichés betegségének javulásátimages/
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!