Interaktív párbeszéd a síneken
Az európai átlagnál jóval rövidebb várható hazai élettartam elleni küzdelem jegyében indította a sanofi-aventis/Chinoin újabb országjáró körútjára az EgészségVonatot. A szerelvényen ötven-hatvan percet tölt el a látogató, s ezalatt megpróbálják őt minél motiváltabbá tenni. Az utolsó állomás azonban mindegyikük esetében a kezelőorvos – a program végső sikere így az ő kezében van.
„Vezető hazai gyógyszergyárként sokat tehetünk a magyar lakosság egészségi állapotának javításáért, és ezt még akkor is meg kell tennünk, ha az elmúlt év nem volt felhőtlen a hazai gyógyszergyárak számára” – mutat rá a vonat újraindításának egyik lényeges okára a sanofi-aventis/Chinoin kommunikációs vezetője, Rózsa Iván.
A statisztikák – ma egy magyar átlagosan 5–10 évvel él kevesebbet, mint egy nyugat-európai ország lakosa – szomorú képet festenek. „Úgy gondoljuk, az adatok javításáért nagyon sokat tud tenni a folyamat minden résztvevője – a beteg, az orvos, a gyógyszergyár és a kormányzat –, és talán a mi programunk az, ami összekötheti a négy párhuzamos szálat” – magyarázza Rózsa. Az orvosokat arra kérjük, hogy bátorítsák a részvételre pácienseiket, majd fogadják a – vonaton szerzett ismeretek és egyéni eredmények birtokában remélhetőleg tudatosabb hozzáállással – visszatérőket. A kezelőorvosok tehetik fel a pontot az i-re azzal, hogy ezt a motivált állapotot kihasználva gondoskodnak a beteg számára optimális prevenciós terv végrehajtásáról.
A vonat erre az évre megújult, és a tavalyi kardiometabolikus szűrővonatból egy jóval összetettebb feladatra alkalmas szerelvénnyé vált. Különleges missziót teljesít: az orvostanhallgatókból és rezidensekből álló „személyzet” egyenként szólít meg mindenkit, hogy személyre szabottan segítsen a szükséges életmód-változtatás kialakításában és a végrehajtás megkezdésében.
Az első kocsiban azoknak a külső tényezőknek a hatásaival ismerkedhetnek meg a vonat látogatói, amelyeken nem tudnak változtatni (környezetszennyezés, genetika), vagy csak bizonyos fokig (pl. stressz). Itt tudhatnak meg újabb részleteket a befolyásolható tényezőkről (táplálkozásról, dohányzásról stb.) is. A kocsi kiképzése az utolsó szögletig olyan, hogy segítse a résztvevőket a belső folyamatok megértésében – ezt a tájékoztatást az orvostanhallgatók végzik. Az interaktív párbeszéd a program kulcsa: egy óra aktív foglalkozás mindenkivel, aki eljön – emeli ki a kommunikációs vezető. Mint mondja, ez a tavalyi sikeres vonatút egyik tanulsága: a szűrés fontos, de a személyes beszélgetés még fontosabb.
A második (ún. „test”-) kocsiban arról esik szó, hogy az első szerelvényben megismert tényezők milyen hatásokat gyakorolnak a testünkre. Itt zajlik a szűrés (koleszterinszint, trigliceridszint, vércukorszint, vérnyomás, BMI, haskörfogat stb.), itt szembesülhetnek pl. a dohányzás káros hatásaival, a daganatok okozta pusztítással, a végtagi verőérszűkület kialakulásával (a vonat egyre szűkebb folyosóin végül már csak lapulva lehet előre haladni). Az interaktív játékok sikerét a székesfehérvári első állomás tapasztalatai szerint messze meghaladja az a számítógépes szoftver, amely már a harmadik (tanácsadó) kocsiban működik. Ez kézzelfoghatóvá teszi az addig pusztán misztikus számokat jelentő mérési eredményeket: mindenkinek felrajzolja a kockázati görbéjét (és hogy a különbség szembetűnő legyen, mellette az optimálisat is), majd lehetővé teszi, hogy a tanácsadó megmutassa, hogyan változik az adott személy rizikószintje, ha például fogy néhány kilót, ha abbahagyja a dohányzást vagy rendszeresen szedi a vérnyomáscsökkentőjét. „Jó volt látni, mennyire lelkesek lettek az emberek, amikor megjelent az új, sokkal kellemesebb kilátásokkal kecsegtető görbe, miután a tanácsadó orvostanhallgató javaslatára 6 kilóval kisebb súllyal ismét lefuttatták az elemzést” – mondja Rózsa Iván. „Le a kalappal a rezidensek, az orvostanhallgatók előtt – óriási lelkesedéssel beszélték meg a résztvevőkkel a lehetőségeket, majd adták a kezükbe a négyoldalas nyomtatott dokumentumot.” Ennek alapján dolgozhat majd együtt kezelőorvosával a beteg, ha megfogadja az utolsó tanácsot és felkeresi őt.
A kommunikációs vezető még két indokot említett a vonat indítása mellett. Az egyik a tavalyi visszhang – rengetegen itt szembesültek először súlyos cukorbetegségükkel és egyéb mortalitást befolyásoló kórképeikkel. A másik, hogy szeretnék megmutatni a döntéshozóknak, hogy a gyógyszergyár lehet partner, hiszen közös cél, hogy a magyar lakosság egészségesebb legyen és tovább éljen. „Mi a kezünket nyújtjuk és abban bízunk, hogy sokan meglátják: a gyógyszergyártókat nem csak a támogatásért sorban állók között lehet megtalálni” – reméli Rózsa Iván. „Ennek a befektetésnek jó, ha egy évtized múlva lesz kézzelfogható eredménye, de ha most nem kezdjük el, akkor sohasem.”
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!