Immunterápiák: már sokkal többet tudnak az orvosok
Mintegy kétszáz hazai szakorvos tekintette át a daganatellenes immunterápiákkal kapcsolatos tapasztalatokat a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) konferenciáján.
Rákkutatók, diagnosztikai és terápiás szakemberek, gyakorló orvosok tekintették át a hétvégén Herceghalmon, mi minden tudható ma az onkológiában használt immunterápiákról. Az immuno-onkológiai kezelések elméleti és biológiai hátteréről éppúgy szó volt, mint a hazai onkológiákon a betegágyak mellett alkalmazható gyakorlati kérdésekről.
Amíg a kemoterápiákkal és célzott onkológiai gyógyszerekkel a ráksejtek közvetlen és minél gyorsabb elpusztítása a cél, az immunterápiákkal alapvetően más daganatellenes stratégiát alkalmaznak: a szervezetet saját immunrendszerét próbálják hatékonyabb rákellenes védekezésre bírni. A rákbetegségek egy részében az immunterápiáknak egyelőre minimális szerepük van a rák elleni harcban, más betegségtípusokban viszont már a mindennapi rutin része ezek alkalmazása. Összességében ma még a daganatos betegeknek egy kisebb arányánál tapasztalanak hatásosságot, viszont azoknál a betegeknél, akiknél hat az immunterápia, a korábbiaknál számottevően jobb, valamint hosszabban fenntartható eredmények érhetők el.
– Az onkológia egyre több területén használjuk az immunterápiákat Magyarországon is, egyre több a tapasztalatunk ezekkel a gyógyszerekkel, ám a mindennapokban kevés idő jut elmélyülni adott terápiák biológiai alapjaiban, a legújabb kutatási eredményekben. Ezt a hiányt volt hivatott pótolni a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság által megszervezett szimpózium. A lehetőség olyan nagy érdeklődést váltott ki a hazai szakorvosok körében, hogy az előzetesen tervezett létszámot egészen a helyszín befogadóképességének határáig kellett emelnünk – fogalmazott dr. Lakatos Gábor, a szimpózium főszervezője, az orvostársaság elnökségi tagja, a Dél-Pesti Centrumkórház onkológusa.
A továbbképzés első napján jórészt azt tekintették át az előadók, hogy az immunterápiák kinél és miért lehetnek hatásosak, illetve milyen molekuláris tényezők képesek meggátolni azt, hogy eredményesen alkalmazzák ezeket a kezeléseket. Szó volt a hatásosságot előrejelezni képes biomarkerekről éppúgy, mint az eredményeket értékelni hivatott radiológiai kontrollvizsgálatok sajátosságairól. Amint Lakatos Gábor kiemelte, előadás hangzott el arról is, hogyan lehetséges egyénre szabott vakcinákkal felvenni a harcot a ráksejtekkel – ez egyelőre nagyon kevés beteget érint a világon, viszont a jövőbeli kutatások egyik lehetséges irányvonala lehet.
Ami viszont már most is egyre több rákbeteget érinthet: betegségtípusonként végigvették, hogy hol lehet már ma és hol várhatóan a közeljövőben bevetni sikerrel az immuno-onkológiai kezeléseket. Napirendre kerültek a melldaganatok, az agydaganatok, a bőrgyógyászati, az emésztőszervi, a mellkasi, a fej-nyaki, az urológiai tumorok is.
Az immunterápiáknak nemcsak a hatásai, hanem a mellékhatásai is újszerűek az eddig alkalmazott onkológiai kezelésekhez képest, ezek szintén felkészültséget kívánnak meg kezelőorvostól és betegektől egyaránt. A mellékhatások kockázatairól, időben történő felismerésének és mérséklésének lehetőségeiről szintén önálló referátumban számoltak be, közli az MKOT honlapja.
