Így kezdik az évet a kórházak
A kórházak adósságrendezést követő helyzetét a Napi.hu és a Népszava is áttekintette, már decemberben 3 millárd forinttal nőtt az elmaradás.
Mintegy másfél milliárd forinttal sikerült jobban, azaz kevesebb adóssággal zárni 2018-at, mint a 2017-es évet, a konszolidáció után ugyanis 13,8 milliárd forintnyi adóssága maradt a magyar kórházaknak a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint. Nem annyira jó hír, hogy a több mint két hónapja fennálló tartozások tizede, mintegy 3 milliárd is megmaradt az új évre, írja a Napi.hu.
A decemberi adósságrendezés ismét bebizonyította, hogy érdemben nem sikerült korrigálni az intézmények gazdálkodását, az egészségügy vezetésének ezért érdemes lenne új módszeren eltöprengeni, kommentálta a legfrissebb adatokat a lap kérdésére Rásky László, a beszállítók egy jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Az adósságállomány alakulása évek óta ugyanazt a fűrészfog alakú trendet követi: az év végi 50-55 milliárdot a kormány visszakonszolidálja 14-15 milliárdra, s mivel közben érdemben nem változik semmi, év elejéről újra indul a gyarapodás.
A szövetség ezért inkább azt szorgalmazza, a kormány dolgozzon ki egy olyan technikát, ami megakadályozza az adósság keletkezését.
Már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása, írja a Népszava.
– Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta a lapnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. – A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta.
A lapnak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő.
