A kormány végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok
A Direkt36 adatbázist épített a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozataira alapozva az ellátási zavarokról.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok. Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.
A Direkt36 ugyanakkor most – a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva – épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatuk, amelynek főbb megállapításai a következők:
- A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.
- Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
- Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
- Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
- Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
- A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.
A lap kutatásaiból az is kiderült, hogy az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent, mégsem történtek valódi lépések az ügyben. Jelenleg a kormány éppen végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor az történik, hogy véletlenszerűen vagy a helyi politikai lobbierők befolyásának hatására zárnak be osztályok. Ez a folyamat veszélyezteti a betegek biztonságát is, aminek bizonyítására több személyes történetet is bemutatunk sorozatunk következő részeiben.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, a portál kérdéseire sem ők, sem az NNGYK nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtek megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz.
Az osztályok bezárását a legkülönbözőbb indokokkal kérik a kórházak: például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket. Ilyenkor a kórháznak értesítenie kell az NNGYK-t, amely kijelöl egy vagy több másik egészségügyi intézményt, hogy azok vegyék át a működésképtelen osztály feladatait. A döntésről hivatalos dokumentum is születik, amelyet kijelölő határozatnak hívnak.
Ezek a dokumentumok és az őket módosító vagy visszavonó határozatok 2020 óta felkerülnek az NNGYK oldalára. A többoldalas hivatalos iratokból nemcsak az derül ki, hogy hová irányítják át a betegeket, hanem az is, hogy miért kényszerültek a kórházak bezárni az adott osztályukat.
Ezek a rövid indoklások a magyar kórházak napi küzdelmeiről árulkodnak. Azért is értékes forrásnak számítanak, mert a kórházak belső problémáiról ritkán beszél nyíltan az egészségügyet irányító Belügyminisztérium.
Ilyen határozatokból több mint ezer került fel az NNGYK oldalára 2020 óta. A Direkt36 Fellegi Áron mesterségesintelligencia-programozó segítségével letöltötte, és egy közel 1200 soros táblázatba rendezte a fekvőbeteg-ellátást érintő dokumentumokat. Az elkészült adatbázisból kiderül, hogy melyik kórházakban, mikor és mennyi időre állt le az ellátás, mi volt ennek az oka és melyik kórházak vették át a betegeket. A bezárásokat több kategóriába soroltuk annak alapján, hogy szakemberhiány, járványok, vagy éppen egy meghibásodott műszer javítása miatt kellett leállítani a munkát egyes osztályokon.
