Hűtőgép áram nélkül
A két világhírű fizikus egyike sem arról ismert, hogy gyakorlati, műszaki problémákkal bíbelődött volna, mégis nyolc hűtőgépszabadalmukat őrzik a hivatalok.
Az 1929. december 5-én bejelentett szabadalmat 102 079 szám alatt jegyezte be 1931. márciusban a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság: "Hűtőgép. Dr. Einstein Albert tanár Berlin és dr. Szilard Leó fizikus Berlin-Wilmersdorf. A találmány oly hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat. E célra higanyon kívül még más cseppfolyós könnyű fémek is szóba jöhetnek, így pl. mintegy 75 százalék káliumot tartalmazó nátrium-kálium ötvözet."
Einstein és Szilárd egy gázzal működő hűtőgép terveit is szabadalmaztatta 1930-ban. Azt a jól ismert tényt használták ki, hogy kisebb nyomáson alacsonyabb hőmérsékleten forrnak fel a folyadékok. Például a Mount Everest tetején jóval alacsonyabb hőmérsékleten forr fel a víz, mint a tengerszinten.
Az Oxford Egyetemen Malcolm McCulloch villamosmérnök vezetésével láttak hozzá a régi elképzelés továbbfejlesztéséhez. Egy sor gázt fognak kipróbálni, és arra számítanak, hogy alkalmas keverékkel megnégyszerezhetik a hatásfokot. A szükséges hőt persze nem gázlánggal, hanem napenergiával fogják biztosítani. Dolgoznak a mágneses teres, fémötvözetes megoldás továbbfejlesztésén is, itt új ötvözeteket próbálnak ki.
A fejlődő országokban gyors ütemben nő a hűtés - légkondicionálás, élelmiszerek hűtése, fagyasztás - iránti igény. A régi-új, környezetbarát gépek itt igazán jó szolgálatot tehetnek majd.
Forrás: [origo]
