Hosszú távú oxigénterápia hordozható oxigénkoncentrátorral

A krónikus légzőszervi betegségek világszerte jelentős egészségügyi terhet jelentenek, a világ népességének több mint 7%-át érintik, és évente körülbelül hárommillió halálesetet okoznak. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) globális prevalenciája 3,9%, míg az intersticiális tüdőbetegség (ILD) becsült globális prevalenciája kb. 0,057%.

Az előrehaladott krónikus légzőszervi betegségben szenvedők egyik kulcsfontosságú klinikai jellemzője a nyugalmi hipoxémia. A COPD-betegek 1,4%-ánál van jelen a nyugalmi hipoxémia; és a mérsékelten súlyos-súlyos COPD-betegek 7%-nál medián 5 éves nyomon követés alatt hipoxémia alakul ki. Az ILD leggyakoribb formájában, az idiopátiás tüdőfibrózisban (IPF) a betegek 21–28%-a szorul nyugalmi hipoxémia miatt oxigénterápiára.

A nyugalmi hipoxémiánál a betegek nagyobb arányát érinti a terhelésre jelentkező hipoxémia, amely a COPD-sek 29–38%-ánál, míg az ILD-ben szenvedők 49–54%-ánál jelen van. Az éjszakai hipoxémia gyakorisága COPD-ben 27–70% közé, míg ILD-ben 36–57% közé tehető (1). 

Krónikus hipoxémia esetén hosszú távú oxigénterápia (LTOT) javasolt

Az oxigénterápia elsődleges célja a hipoxémia tüneteinek enyhítése, a terhelhetőség növelése, valamint a morbiditási mutatók és a túlélés javítása.

Az oxigénterápia olyan állapotok, betegségek esetén nyújt segítséget, mint a COPD, tüdőfibrózis, szívelégtelenség, súlyos, hosszú ideje fennálló asztma, pulmonális hipertenzió (PH), cisztás fibrózis, illetve légzési problémák, amelyek az elhízással és fennálló alapbetegség kombinációjával függnek össze.

Globálisan a COPD a leggyakoribb indikációja az LTOT-nak. A svédországi LTOT-regiszterek alapján az LTOT-felírások 67%-a COPD-betegeknél, míg a felírások 18%-a ILD-betegeknél történt.

Az oxigénterápiára vonatkozóan a legszilárdabb evidenciák COPD-ben állnak rendelkezésre. Az MRC és a NOTT vizsgálatok bizonyították, hogy a ≥15 óra/nap alkalmazott LTOT javítja a túlélést a krónikus hipoxémiában szenvedő betegeknél. A DISCOVERY tanulmány pedig rámutatott arra, hogy az LTOT megkezdését követő évben a COPD-betegeknél (n = 10 134 fő) szignifikánsan csökkent az akut exacerbációk éves aránya, az akut exacerbációkkal összefüggő hospitalizáció és az összes hospitalizáció éves aránya – az LTOT megkezdése előtti egy évvel összehasonlításban. Hasonlóan kedvező eredmények születtek az ILD, illetve a PH-betegek LTOT-je kapcsán is, 12 hónapon túli nyomon követésnél (1). 

Az LTOT megvalósítása a legújabb technológiával: hordozható oxigénkoncentrátor

A hordozható oxigénkoncentrátor (portable oxygen concentrator; POC) használatához – a palackos oxigénellátással és a helyhez kötött oxigénkoncentrátorokkal szemben – a vizsgálatok mind az egészségi állapotra gyakorolt hatást, mind a betegpreferenciákat, mind pedig a költséghatékonysági szempontokat tekintve legalább hasonló, számos esetben szignifikánsan kedvezőbb kimeneteket, eredményeket kötnek.

Kiemelendő, hogy a fenti betegségek kezdetén az oxigénhiány okozta nehézlégzés először terhelésre jelentkezik, ami a beteg mobilitását egyre jobban beszűkíti, sokan már nem merik elhagyni otthonukat, ami szociális elszigeteltséghez, szorongáshoz, akár depresszióhoz vezet. A hordozható oxigénkoncentrátorok legfőbb előnye a hordozhatóságuk, ami a páciens számára szabadabb mozgást tesz lehetővé, sőt, a FAA/EASA által jóváhagyott POC-modellek akár repülőn is használhatók.

A hordozható oxigénkoncentrátorok méretükben kicsi, alacsony tömegű, kompakt és mobil egységek, amelyek folyamatos és pulzáló üzemmódban is működtethetők, és többnyire akár az autóban, szivargyújtóról is tölthetők. A POC-készülékek gyártótól és modelltől függően különböznek a méretükben, a tömegükben, az oxigén áramlási paramétereiben (liter/perc), az akkumulátoruk élettartamában stb.

Hangsúlyozandó, hogy a POC által lehetővé tett szabadabb mozgás és mobilitás a beteg életminőségének javulását eredményezi. Azon páciensek számára, akik aktív életet élnek, gyakran vannak távol otthonuktól, és nincs a közelben energiaforrás (áramforrás), a hordozható oxigénkoncentrátor a legjobb választás (1). 

Hordozható oxigénkoncentrátorok: előnyöket kínálnak összehasonlító vizsgálatok alapján

̶  Az LTOT-eszközöket egymással összehasonlító vizsgálatok nem mutatták ki, hogy a POC különböző modalitásai (köztük oxigénszaturáció, Borg-pontszám vagy 6 perces járásteszt eredménye) jelentősen eltérnének az egyéb LTOT-eszközökétől.

̶  Randomizált elrendezésű, többkarú vizsgálat eredményei alapján COPD-betegeknél a klinikai kimeneteket illetően (oxigénszaturáció, sétatávolság, oxigénhasználati idő) nincs különbség a palackos oxigén és a POC használata között.

̶  Friss, franciaországi vizsgálati eredmények is rávilágítanak a POC-eszközök szuperioritására. A POC-hoz előnyök köthetők, mind a jobb túlélés, mind pedig az egészségügyi ellátásra való rászorulás vonatkozásában – az egyéb LTOT-eszközökkel való összehasonlításban (palackos oxigén, cseppfolyós oxigén, nem hordozható oxigénkoncentrátor).

̶  A 72 hónapos nyomon követés eredményei szerint az elhalálozás rizikója (összmortalitás) a hordozható oxigénkoncentrátorral rendelkező betegek csoportjában volt a legalacsonyabb: 13%-kal alacsonyabb, mint a kizárólag nem hordozható oxigénkoncentrátort alkalmazóknál, 15%-kal alacsonyabb, mint a palackos oxigénellátást használóknál és 12%-kal alacsonyabb, mint a cseppfolyós oxigént alkalmazóknál.

̶  Egy COPD- és ILD-betegek bevonásával végzett vizsgálatban a POC és a hordozható oxigénpalack között jelentős termékpreferenciabeli különbségek adódtak. A páciensek 73,3%-a jobbnak ítélte a hordozható oxigénkoncentrátort, elsősorban a könnyű mozgathatósága és kisebb tömege miatt.

̶  Az inkrementális költséghatékonysági ráta (ICER) alapján a POC használata költséghatékonynak bizonyult a nem hordozható oxigénkoncentrátorral, a palackos oxigénnel és a cseppfolyós oxigénnel szemben (1). 

A hazai vonatkozásokat illetően: Magyarországon jelenleg a havi terápiás költség (a társadalombiztosító fedezi) a palackos oxigénellátás esetén nettó 40–80 ezer Ft közötti, cseppfolyós oxigénellátás esetén nettó 34–80 ezer Ft közötti, míg stacionárius oxigénkoncentrátor esetében jelenleg nettó 6630 Ft (1). 

A biztonságosság kérdése: oxigénpalack versus oxigénkoncentrátor

Az oxigénpalackok robbanásai személyi sérülésekhez és halálesetekhez vezethetnek, különösen akkor, ha a palackok kezelése, tárolása során nem tartják be a megfelelő óvintézkedéseket – például a palack közelében történő dohányzás kerülése –, vagy tűzeset áll elő a palack környezetében.

̶  Az orvosi oxigénpalackok sűrített gázt tartalmaznak, amely nagy nyomást fejt ki a palack falára és a szelepekre. Bármilyen anyagszerkezeti hiba, rozsdásodás vagy fizikai ütődés (instabil elhelyezés miatti eldőlés vagy a szállítása alatti durva fizikai behatás) azonnali köpenyrepedést idézhet elő, amely robbanáshoz vezethet.

̶  Öngyulladás léphet fel: az oxigénpalack szelepeinek közelében lévő minimális szerves szennyeződés – pl. kenőolaj, zsír vagy akár a kézről átvitt kézkrém – tiszta oxigénárammal találkozva külső szikra, nyílt láng nélkül, pusztán a súrlódás és a nyomás hatására spontán meggyulladhat.

̶  Külső tűz esetén a palackban lévő gáz nyomása exponenciálisan növekszik, amikor a belső nyomás eléri a kritikus pontot, a palack nem pusztán megreped, hanem repeszekre szakad szét. A kirepülő fémdarabok (repeszek) és a hirtelen felszabaduló gáz lökéshulláma nagy távolságban is halálos sérüléseket és épületomlásokat okoznak.

̶  Az áramló oxigén melletti rágyújtás súlyos égési sérüléseket okozhat a betegen.

Az oxigénpalackokra többen kizárólag életmentő eszközként tekintenek, miközben a nem megfelelő kezelésük miatt veszélyessé is válhatnak. Az oxigénkoncentrátorok lényegesen biztonságosabbak. Az oxigénkoncentrátor esetében nincs nyomás alatt lévő gáztömeg, a szivárgás, a fizikai sérülés miatti robbanás vagy a szelepek öngyulladásának kockázata teljes mértékben kiküszöbölhető. Súlyuk többnyire nem haladja meg 20 kg-ot, általában guruló kerekekkel rendelkeznek, így könnyen mozgathatók lakáson belül és akár kívül is. Szállításuk szakképzettséget nem igényel, a beteg vagy a hozzátartozója könnyen szállíthatja vonaton, buszon vagy saját gépkocsijával is (1).

Összefoglalás

A hordozható oxigénkoncentrátorok használatának előnyeire nemzetközi vizsgálati eredmények, elemzések és tapasztalatok egyaránt rámutatnak.

Jelenleg Magyarországon a hordozható oxigénkoncentrátorok használatát a társadalombiztosítás még nem támogatja. Ilyen módon az érintett betegeknek – POC nélkül –mobilitásukban jelentősen korlátozottan kell élniük, miközben ismert, hogy a mobilitásuk és a fizikai aktivitásuk megőrzése a terápiájuk egyik alappillére (lenne) (1).

IRODALOM

1. Gálffy G, Alb K, Barkóczi I, Barsai A, Bártfai Z, Bartha A, et al. Hosszú távú oxigénterápia hordozható oxigénkoncentrátorral: klinikai, biztonságossági és költséghatékonysági előnyök. Medicina Thoracalis 2026;79:307–313.

A cikk másodközlés. Eredetileg a Medicina Thoracalis című folyóiratban jelent meg.