Hokusai és Hiroshige fametszetei

Forradalmárok a japán művészetben

Maki-e, azaz aranyporos lakkdobozkák a Kelet-Ázsiai Múzeumban, ukiyo-e, azaz széles körben terjesztett fametszetek a Nemzeti Galériában – ősi japán technológiák és mestermunkák számos helyen fellelhetők ma Budapesten. 2005 a Japán és az Európai Unió közötti cserekapcsolatok éve, a Nemzeti Galéria ennek jegyében adott otthont az országról országra vándorló Fujiyama-kiállításnak, melyen a japán fametszetművészet Európában legismertebb képviselője, Katsushika Hokusai, valamint a műfaj utolsó nagy japán mestere, Utagawa Hiroshige 36-36 metszetén, illetőleg Tomitsuka Haruo kortárs japán fotóművész 36 fényképén, összesen tehát 108-szor tekinthető meg a japánok szent hegye – az ő szóhasználatukban: Fuji-san – a C épület kiállítótermében.
A japánok számára a 3776 méter magas, általában felhők közé rejtőző vulkán – utoljára 1707- ben szórta tele hamuval Tokió utcáit – jellegzetes alakjával maga a testet öltött szépség és tökély: költeményeket írtak és írnak hozzá, minden helyi lakos álma, hogy egyszer az életben megmássza. Isteni alakzat, az örökkévalóság szimbóluma a japán kultúrában.