Hogyan vált ki betegséget a kórokozóhiány?

Azt már eddig is tudtuk, hogy a velünk élő szimbionta és egyéb baktériumok számának csökkenése segíti az allergiák kialakulását, most a párizsi Institut Pasteur kutatóinak német, osztrák és japán munkatársaikkal együtt sikerült megmagyarázniuk, hogyan alakul ki ez a jelenség. Mint a Science című szaklapban megjelent tanulmányukban – The microbiota regulates type 2 immunity through RORγt⁺ T cells – írják, a mikrobiom alakítja ki az immunrendszer egyensúlyát, amelynek során egyes mikrobák speciálisan azokat az immunsejteket gátolják, amelyek az allergiás és autoimmun folyamat beindításáért felelősek. Ezen mikrobák hiányában allergia vagy autoimmun megbetegedés alakulhat ki.

A kutatók nyilatkozatukban megemlítik, hogy az iparilag fejlett országokban egyre nő az allergiás és autoimmun megbetegedések száma, ami az eddigi feltételezések szerint összefüggésben áll azzal, hogy az ezekben az országokban élők egyre kevesebb fertőző betegségen esnek át a higiénés szint növekedése és a gyerekkori védőoltások miatt. A higiéniai hipotézist már eddig is alátámasztották epidemiológiai tanulmányok segítségével, így pl. tudjuk, hogy azok a gyermekek, akiknek van kapcsolatuk háziállatokkal – és ennek következtében több mikrobával találkoznak – az életük során kevesebb allergiás betegségben szenvednek, továbbá kísérletes bizonyítékokkal is rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy azok az egerek, amelyek mikrobiomját újszülött korukban antibiotikus kezeléssel kiirtották, a továbbiakban gyakrabban lesznek allergiások.

Azonban mindezideig nem ismertük a jelenség hátterében álló biológiai mechanizmust. Mint a kutatócsapatot vezető Gérard Eberl magyarázza, a szervezet kórokozókkal szembeni védekezése során többféle immunválasz is beindulhat. A baktériumok és a gombák az elmúlt években kialakult új osztályozási rendszer szerint a 3-as típusú immunsejtek válaszát váltják ki - 3-as típusú immunsejtek koordinálják a fagozitózist és a kórokozók elpusztítását. Azon fertőző ágensek esetében azonban, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy a 3-as típusú immunsejtek megküzdjenek velük (pl. a parazita férgek és egyes allergének), a 2-es típusú immunsejtek lépnek akcióba, ugyanazok, amelyek az allergiás reakcióért is felelősek.

Vizsgálatukban a kutatók kimutatták, hogy a fertőzések során aktiválódó 3-as típusú immunsejtek direkt módon befolyásolják – gátolják – a 2-es típusú immunsejtek működését, így azok nem képesek allergiás reakciót kiváltani. A kutatók nyilatkozata szerint munkájuk révén demonstrálták, hogy a mikrobiom/mikrobióta a 3-as típusú immunsejtek aktiválása révén indirekt módon szabályozza a 2-es típusú immunválaszt, azaz feltárták azt a mechanizmust, aminek révén a mikrobiom egyensúlyzavara, kóros összetétele eltúlzott 2-es típusú immunválaszt indít be. A kutatók hozzáteszik: egy újfajta terápiás megközelítés lehet, ha a mikrobiális antigének hatásának utánzása, azaz a 3-as típusú immunsejtek stimulálása révén gátoljuk az allergiát okozó 2-es típusú immunsejtek működését.

1, 2, 3, RORγt

Az elmúlt évek során az intenzív immunológiai kutatások eredményeképp a korábbi beosztás – veleszületett, illetve adaptív immunrendszer – mellett kialakult egy másik fajta csoportosítás is, ami szerint a veleszületett és az adaptív immunrendszer 3 féle sejtmediált effektor immunitást alakít ki, az 1-es, a 2-es és a 3-as típusú immunválaszt (Sergio Romagnani és munkatársai: The 3 major types of innate and adaptive cell-mediated effector immunity; The Journal of Allergy and Clinical Immunology).

Az 1-es típusú immunválasz a fagociták aktiválása révén az intracelluláris kórokozók ellen véd, a 2-es típusú immunválasz férgek és mérgek ellen véd a mastociták, bazofilek és eozinofil sejtek aktiválása révén, míg a 3-as típusú immunválasz – aminek működéséhez, mint a közelmúltban kiderült, A-vitaminra van szükség (Gérard Eberl: Immunology: A is for immunity; Nature) – a nyálkahártyák antimikrobiális védekezését jelenti, ami az extracelluláris bakrériumok és gombák ellen véd. Az 1-es és a 3-as típusú immunválasz mediálja az autoimmun betegségek létrejöttét, míg a 2-es típusú válasz allergiát okozhat.

A Science-cikkben említett RORγt (a RAR-related orphan receptor gamma 2-es izoformja) egy transzkripciós faktor, ami a thymus/csecsemőmirigy sejtjeiben fejeződik ki, és működése alapvető a limfoid organogenezishez, valamint a T-limfociták differenciációjának szabályozásához. Napjainkban folyik a RORγt-inhibitor szerek kifejlesztése, amelyekkel a remények szerint autoimmun betegségeket – konkrétan pszoriázist és reumatoid artritiszt – lehet majd kezelni.